A fenntarthatósági szemlélet fejlődése

A vállalati fenntarthatósági szemlélet az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás központi fókuszából egy holisztikusabb szemlélet felé mozdult el. A tudományos konszenzus egyre inkább rávilágított arra, hogy a biológiai sokféleség elvesztése hasonlóan súlyos globális válság. A két jelenség szorosan összefonódik, hiszen a természetes rendszerek pusztulása gyengíti a klímaszabályozó mechanizmusokat. Ez a biológiai sokféleség csökkenésén túl közvetlen veszélyt jelent a gazdaságra és az emberi jólétre is. Ennek eredményeként a fenntarthatósági stratégiák ma már egyaránt kritikusnak tekintik az éghajlat és a biodiverzitás védelmét.

Miért válik a biodiverzitás kulcsfontosságú ESG-tényezővé, avagy ne csússzunk el a banánhéjon…

A biodiverzitás már nem csupán természettudományos fogalom, hanem üzleti kockázati tényező a globális gazdaság számára.  A Világgazdasági Fórum szerint a globális GDP több mint fele nagymértékben vagy közepesen függ a természettől és az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól (WEF, 2020).

A biodiverzitás csökkenése súlyos kihívásokat okoz világszerte, hatásai számos területen érezhetőek. Csak néhány példát tekintve:

A mezőgazdaságban az ipari méretű termelés gyakran néhány nagy hozamú, monokulturális fajtára fókuszál, ami a fajtaszegénység miatt sérülékennyé teszi a termést a különböző betegségekkel és kártevőkkel szemben. Ennek a problémának a szemléletes példája a globális banántermelésben domináns Cavendish banán monokultúrája, amely a biodiverzitás hiányából fakadóan genetikailag egységessé vált, így rendkívül sebezhető a gombabetegségekkel szemben. Ez a sérülékenység súlyos fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátási láncra, hiszen hasonló katasztrófát okozhat, mint amilyen a Gros Michel banánfajta kiszorulása volt a piacról egy korábbi gombás fertőzés elterjedése miatt.

Biodverzitás és az egészségügy

A biodiverzitás csökkenése az emberi egészségre is hatással van, a WHO szerint a modern gyógyszerek több mint fele természetes forrásokból származik, amelyek elérhetőségét többek között az erdőirtás és a szennyezés is veszélyezteti. A fajok kihalásának gyorsuló üteme súlyos következményekkel járhat a közegészségügyre.
A biodiverzitás-vesztés a vizes ökoszisztémákra ugyancsak súlyos hatással van. A WWF 2020-as Living Planet Report című jelentése szerint a vizes élőhelyek háromszor gyorsabban tűnnek el, mint az erdők, ez pedig nagyban veszélyezteti a víztisztító és vízkészlet-szabályozó funkcióikat.
 
Biodiverzitás és a befektetői döntések

A befektetők egyre inkább felismerik, hogy a természeti tőke romlása hosszú távon veszélyezteti a vállalati értékteremtést is. A biodiverzitás ezért ma már a hagyományos ESG-kritériumok között is kiemelt szerepet kap. A vállalatok számára a természeti környezet károsítása súlyos reputációs kockázatot jelenthet, ami a fogyasztói bizalom és a piaci részesedés csökkenéséhez vezethet.

A szabályozói oldal is világszerte egyre szigorúbb követelményeket támaszt, ami a vállalatokat a természettel kapcsolatos kockázatok és hatások felmérésére és közzétételére készteti. Ezzel a biodiverzitás védelme nem csupán önkéntes alapon működő feladat, hanem a gazdasági szereplők számára elkerülhetetlen elvárássá válik.

Végeredményben a biodiverzitás mint ESG-tényező menedzselése nem csupán etikai kérdés, hanem alapvető feltétele a fenntartható és ellenálló üzleti modellnek.

A TNFD keretrendszer a természettel kapcsolatos kockázatok és hatások jelentéstételére

A Taskforce on Nature-related Financial Disclosures (TNFD) a UNDP (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja) által is támogatott globális kezdeményezés, amelynek célja, hogy a pénzügyi folyamatokat a természetet károsító tevékenységekről a pozitív hatásúak felé terelje.  TNFD keretrendszer abban segíti a vállalatokat, hogy a természetet a döntéshozatal integrált részévé tegyék, valamint célja, hogy a jövőben ne elhanyagolható tényezőként kezeljék annak értékét.

A keretrendszer négy pillérre épül:

• irányítás, 
• stratégia, 
• kockázat- és hatáskezelés, valamint 
• mutatók és célok, 

és egy LEAP (Locate, Evaluate, Assess, Prepare) nevű megközelítést alkalmaz a kockázatok és lehetőségek felméréséhez. A TNFD végső ajánlásait 2023 szeptemberében tették közzé és már több mint 500 szervezet vállalta a keretrendszer bevezetését. A keretrendszer emellett összhangban van a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer céljaival, célkitűzéseivel és segítheti a fenntartható fejlődési célok elérését (Sustainable Development Goals) is.

Hogyan kapcsolódik a TNFD az ESG-hez?

A TNFD-keretrendszer a fenntarthatósági jelentéstétel „E” (környezeti) pillérének megerősítését is szolgálja, különösen a természethez és a biodiverzitáshoz kapcsolódó kockázatok és hatások azonosítása, valamint közzététele révén. 

Ez a keretrendszer iránymutatást biztosít a vállalatoknak, hogy az éghajlattal kapcsolatos közzétételeken túlmutatóan a biodiverzitással, erdőirtással és más, a természethez kötődő kockázataikról is beszámolhassanak. Az adatok strukturált gyűjtése és közzététele által a befektetők pontosabb képet kaphatnak a cég valódi fenntarthatósági teljesítményéről. A TNFD-re való felkészülés ezért már nem csupán egy lehetőség, hanem egyre inkább piaci elvárássá válik. A TNFD a vállalati ESG-stratégiát kiegészítheti és pontosíthatja, leképezve a természet és a gazdaság közötti alapvető kapcsolatot.

Út a fenntartható gazdaság felé

A biodiverzitás integrálása az ESG-szempontokba és a TNFD keretrendszerének elterjedése azt jelzi, hogy a fenntarthatóság egyre átfogóbb megközelítést igényel, hiszen a természeti tőke leromlása nem csupán elszigetelt környezeti probléma, hanem a gazdaság alapvető kockázati tényezője. Ennek következtében a biodiverzitás megóvása már nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem a hosszú távon is életképes üzleti modellek elengedhetetlen feltétele. Azok a vállalatok, amelyek felismerik ezt, nemcsak a pénzügyi kockázataikat mérséklik, hanem új üzleti lehetőségeket is teremtenek, hozzájárulva ezzel egy ellenállóbb gazdaság kiépítéséhez.

Sándor Balázs

^Források:

^{Dasgupta, P. (2021). The economics of biodiversity: The Dasgupta review. HM Treasury.https://assets.publishing.service.gov.uk/media/602e92b2e90e07660f807b47/The_Economics_of_Biodiversity_The_Dasgupta_Review_Full_Report.pdf}

^{IPBES. (2019). Summary for policymakers of the global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. IPBES Secretariat. https://files.ipbes.net/ipbes-web-prod-public-files/inline/files/ipbes_global_assessment_report_summary_for_policymakers.pdf}

^{Ploetz, R. C. (2015). Fusarium wilt of banana. Phytopathology, 105(12), 1512–1521. https://doi.org/10.1094/phyto-04-15-0101-rvw}

^{WHO. (2025. február 18.). Biodiversity - Key facts. World Health Organization. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/biodiversity}

^{World Economic Forum. (2020). Nature risk rising: Why the crisis of biodiversity is a threat to business and the economy. World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_New_Nature_Economy_Report_2020.pdf}

^{World Economic Forum (WEF). (2023). The Global Risks Report 2023, 18th Edition. World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_Global_Risks_Report_2023.pdf}

^{WWF. (2020). Living Planet Report 2020: Deep dive into freshwater. WWF International. https://wwfint.awsassets.panda.org/downloads/lpr_2020___deep_dive_into_freshwater___spreads_embargo_10_09_20_1_1.pdf}