● Mi ez? Az Európai Unió kötelező vállalati fenntarthatósági jelentési irányelve, amely 2025-től (a 2024-es üzleti év adataira) fokozatosan kötelező a közérdeklődésre számot tartó és nagyvállalatok számára. A CSRD felváltja a korábbi NFRD-t, jelentősen kibővítve a jelentéstételre kötelezettek körét és a jelentések részletességét. Jelen pillanatban az Omnibus stop-the-clock hatására két év halasztás van érvényben az új belépő kötelezett nagyvállalatok tekintetében.

● Mit ír elő? A CSRD előírja, hogy az érintett vállalatok az EU egységes fenntarthatósági jelentéstételi standardjai (ESRS) alapján tegyenek közzé részletes ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) információkat. Ide tartozik például a karbonlábnyom (pl. kibocsátások, energiafogyasztás), a munkaügyi és társadalmi mutatók, valamint az üzleti etikai gyakorlatok bemutatása. Célja az átláthatóság növelése és az összehasonlítható, megbízható fenntarthatósági
adatszolgáltatás az EU-ban.

● Magyarországon a CSRD a 2000. évi C. tv. a Számvitelről III/A fejezetében lett adaptálva, ahol tartalmi-formai szempontból is meghatározzák a
kötelezettségeket.

● Mi ez és mi a célja? Az ESRS az Európai Unió egységes fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszere, amelyet a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) keretében hoztak létre. Célja a vállalati ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) jelentések körének bővítése és minőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása az átláthatóság növelésével. Egységes irányelveket ad a vállalatoknak, hogy beszámolóik összehasonlíthatóak és megbízhatóak legyenek EU-szerte.

● Kire vonatkozik és milyen kötelezettségekkel jár? Az ESRS a nagyvállalatokra és bizonyos középvállalatokra vonatkozik: a CSRD előírásai szerint 2024-től több lépcsőben kötelezővé válik a szabvány alkalmazása. Magyarországon 2025-től minden 250 főnél több alkalmazottal (vagy meghatározott pénzügyi küszöbértékeket meghaladó méretű) cégnek évente fenntarthatósági jelentést kell készítenie az ESRS előírásai alapján. Ez a kötelezettség a magyar ESG törvény (2023. CVIII. törvény) révén került a hazai számviteli jogszabályokba. Az ESRS részletes jelentési követelményeket határoz meg: a vállalatoknak be kell mutatniuk többek között a klímaváltozással kapcsolatos hatásaikat (pl. ÜHG-kibocsátások), a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat és intézkedéseket, a kettős lényegesség elvét alkalmazva. A jelentéseket egységes európai formátumban kell közzétenni, és külső audit alá vonják, így biztosítva az adatok hitelességét és összehasonlíthatóságát az EU-ban.

● Gyakorlati előnyök: Egy erős ESG-jelentés és megfelelés növeli a vállalat értékét a piacon – a fenntarthatósági szempontok ma már a kockázatkezelés és az üzleti stratégia szerves részét képezik, ami megjelenik például a beruházói döntésekben és partneri elvárásokban is. Magyarországon számos nagyvállalat már megkezdte az ESRS-alapú jelentések előkészítését, felismerve, hogy ezzel nemcsak megfelelnek az új szabályozásnak, hanem hosszú távon üzleti értéket is teremtenek a fenntarthatóság terén.

● Mi ez? A magyarországi székhelyű vállalkozások környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét mutatja be a 2023. évi CVIII. tv. mentén. Az ESG egy szempont- és keretrendszer, amelyet a befektetők, szabályozók és más érdekelt felek használnak a cégek értékelésére abból a szempontból, hogy mennyire felelős és fenntartható a működésük.

● Miért fontos? Az ESG beszámoló kritériumai mentén való működés egyre fontosabb: befektetők elvárják a magas ESG teljesítményt, mert hosszú távon összefüggést látnak a fenntarthatóság és a pénzügyi siker között. A vállalatoknak részletesen be kell mutatniuk a környezeti lábnyomukat, a munkavállalói jólétet és diverzitást, valamint az etikus vállalatirányítást. Ezeken felül kiemelt szerepet kap a kockázatkezelési metódus kibővítése az ESG szempontokkal, a visszaélés-bejelentési rendszer kidolgozása vagy éppen a panaszkezelési rendszer finomhangolása.

● Hasznos információ: A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ESG oldalán vállalatméret szerint megtalálhatóak a kérdőívek, a pontos tartalmi és formai követelmények, valamint olyan praktikus segédletek - pl. a karbonlábnyom számítást segítő szoftver, a kockázatkezelési útmutató vagy éppen a kitöltési segédlet -, amelyek támogatják a vállalkozások felkészülését.

● Mi ez? A VSME egy önkéntes fenntarthatósági riportálási standard mikro-, kis- és középvállalkozások számára, amelyet az EU szakértői testülete, az EFRAG dolgozott ki. Nem kötelező jellegű, de egy egyszerűsített keretrendszert biztosít a nem tőzsdén jegyzett KKV-k számára, hogy strukturált és összehasonlítható módon jelentsék fenntarthatósági
teljesítményüket. A VSME célja, hogy csökkentse a KKV-k adminisztrációs terheit, ugyanakkor lehetővé tegye számukra is a fontos ESG adatok
közzétételét.

● Hogyan működik? A VSME standard két részből áll: egy “Alap” modulból kb. 11 egyszerű alapvető mutatóval (a legfontosabb fenntarthatósági témákban, pl. üvegházhatású gáz kibocsátás, energiafelhasználás, munkaügyi mutatók) és egy “Átfogó” modulból további ~9 kiegészítő mutatóval a közepes méretű vállalatok
számára. A VSME segít az alapvető ESG elvárások teljesítésében, hogy a KKV-k is megfelelhessenek a nagyvállalati partnerek, bankok vagy pályázatok
információigényeinek.

● Hasznos információ: Tegyük fel, hogy egy 100 fős magyar gyártó KKV beszállítóként együttműködik nagyvállalatokkal. A vállalat úgy dönt, hogy a VSME standard alapján évente fenntarthatósági jelentést készít. Ezzel átláthatóvá teszi környezeti és társadalmi teljesítményét (pl. energiafelhasználás csökkentés, munkavállalói képzések száma), ami segíti abban, hogy megőrizze beszállítói pozícióját a fenntarthatóságot elváró partnereinél. Emellett a banki hitelezésnél vagy pályázatokon is előnyt jelenthet számára egy VSME szerinti riport, mivel jobban megérthető és
összehasonlítható ESG-adatokat szolgáltat. Mi is ajánljuk a VSME önkéntesen auditálható és egyértelmű keretrendszerét, amely egyúttal kiváló első lépés lehet egy vállalkozás számára - legyen KKV vagy akár nagyvállalat -, hogy elinduljon a fenntarthatóság útján.

● Mi ez? Az LSME a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kötelező fenntarthatósági jelentési standard, amelyet az EFRAG dolgozott ki a CSRD részeként. Ez a keretrendszer kifejezetten azokra a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalatokra vonatkozik az EU-n belül, amelyek nem érik el a nagyvállalati méretküszöböket, így nem tartoznak a teljes ESRS hatálya alá.
2026. január 1-től lesz alkalmazandó (opcionálisan 2028-ban) az LSME standard az érintett vállalatok első jelentéseiben, két éves haladékkal/opt-out lehetőséggel a fokozatos bevezetés érdekében.

● Hogyan működik? Az LSME egy egyszerűsített, “karcsúsított” ESRS – több részletes mutatót követel meg, mint a VSME és megköveteli a kettős
lényegességi elemzést is, de mindezt a kisebb vállalatokra szabva. Az LSME célja, hogy növelje a transzparenciát a kis tőzsdei cégeknél és segítse őket a tőkevonzásban azáltal, hogy a befektetők számára hiteles, összehasonlítható ESG-információkat biztosítanak.

● Hasznos információ: 2026-tól egy Budapesti Értéktőzsdén jegyzett közepes
vállalatnak, például egy regionális ipari cégnek, fenntarthatósági jelentést kell
készítenie az LSME standard alapján. Ha eddig nem tett közzé ESG adatokat,
most fel kell mérnie a működésének környezeti és társadalmi hatásait (kettős
lényegességi elemzés keretében) és jelentenie kell olyan mutatókat, mint
például az üvegházhatású gáz kibocsátás, energiahatékonysági intézkedések, munkaügyi mutatók vagy az ellátási lánc fenntarthatósági kockázatai.

Szolgáltatásunk segít ennek előkészítésében (pl. gap elemzés, folyamatok átvizsgálása, adatok összegyűjtése), így a cég időben megfelelhet a kötelező elvárásoknak, elkerülve a későbbi bírságokat és erősítve befektetői bizalmát.

● Mi ez? A GRI egy globális fenntarthatósági jelentéstételi standard, amely az EU-ban és Magyarországon is igen széles körben alkalmazott. A GRI
standardok célja, hogy támogassák a vállalatokat és szervezeteket abban, hogy átlátható módon számoljanak be környezeti, társadalmi és gazdasági
hatásaikról és ezzel elősegítsék a fenntartható fejlődést. Globális elismertsége miatt a GRI keretet sok iparágban használják a vállalatok önkéntes jelentéseikhez vagy iparág-specifikus hatásaik bemutatásához, valamint a CSRD/ESRS és más szabványok kidolgozásakor is figyelembe vették a GRI alapelveit.

● Hogyan működik? A GRI standardok a lényegesség elvén alapulnak: a
vállalatnak azonosítania kell a működése szempontjából lényeges
fenntarthatósági témákat és azokról részletesen beszámolni. A GRI
keretrendszer moduláris szabványokból áll (pl. Általános standardok,
Gazdasági, Környezeti, Társadalmi témájú standardok). Lefedi többek között a környezeti hatásokat (pl. szén-dioxid-kibocsátás, energia- és vízfogyasztás,
hulladékkezelés), a társadalmi hatásokat (pl. emberi jogok, munkakörülmények, sokszínűség), valamint a gazdasági hatásokat (pl. korrupció megelőzése, gazdasági értékteremtés). A GRI jelentések éves szinten készülnek és biztosítják, hogy a vállalat átfogó képet adjon fenntarthatósági teljesítményéről a nyilvánosságnak és a befektetőknek.

● Hasznos információ: Számos hazai nagyvállalat alkalmazza a GRI standardot fenntarthatósági jelentése elkészítéséhez. Az első ESRS-alapú fenntarthatósági jelentésekhez is igénybe vették vállalkozások a GRI szabványait kiegészítve a CSRD jelentésüket pl. iparág-specifikus hatások, jó gyakorlatok bemutatásával. A GRI által megkövetelt mutatók és információk lehetővé teszik, hogy az érdekelt felek (befektetők, partnerek, nyilvánosság) össze tudják hasonlítani a fenntarthatósági teljesítményüket más vállalatokéval. A GRI szerinti riportok hitelességét növeli, ha azokat független 3. fél ellenőrzi vagy tanúsítja és így erősíti a bizalmat a vállalat iránt.

● Mi ez? A SASB egy iparág-specifikus fenntarthatósági jelentéstételi
standard. A SASB standardok célja, hogy meghatározzák az egyes ágazatokban azokat az ESG témákat és mutatókat, amelyek a pénzügyi teljesítmény szempontjából leginkább relevánsak. Vagyis arra fókuszál, hogy egy energetikai cég más fenntarthatósági kockázatokkal szembesül, mint
például egy bank vagy egy technológiai vállalat – ennek megfelelően iparágra
szabott mérőszámokat kell közzétenniük a befektetők tájékoztatására. Összesen
77 iparágra dolgozott ki specifikus standardokat a SASB, 11 szektorkategóriába sorolva.

● Mit mér és miért hasznos? A SASB standardok olyan ESG mutatókat és
teljesítménymérőket írnak elő ágazatonként, amelyek segítik a befektetőket és más érdekelt feleket abban, hogy megértsék egy vállalat fenntarthatósági profilját és ennek pénzügyi hatásait. Például egy bányaipari vállalatnak jelenteni kell a baleseti rátákat, környezetszennyezési incidenseket és a vízfelhasználást; egy banknak a karbonkitettségét a hitelportfóliójában vagy az
adatbiztonsági incidenseket; egy ruhaipari cégnek pedig a beszállítói lánc
munkakörülményeit. A SASB hangsúlyozza a pénzügyi materialitást – azaz azokat az ESG tényezőket, melyek közvetlen hatással lehetnek a vállalat
bevételeire, költségeire vagy kockázati megítélésére. Emiatt a SASB
szerinti jelentések tipikusan a befektetőknek szóló éves jelentések, pénzügyi beszámolók részeként jelennek meg (pl. kiegészítő jelentésként vagy integrált jelentésben).

● Példa: Nemzetközi szabványokhoz igazodás – 2022-ben a SASB beolvadt az IFRS Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testületébe (ISSB), és így
standardjai a készülő globális IFRS fenntarthatósági riportálási rendszer
részévé váltak. Ez azt jelenti, hogy a jövőben világszerte egységesebben
alkalmazhatják majd a SASB elveit. Magyar nagyvállalatok közül több is
figyelembe veszi a SASB ajánlásait. Például egy energetikai cég SASB
jelentése tartalmazhatja többek között a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást és a
klímaváltozás miatti üzleti kockázatok leírását, míg egy távközlési vállalat a
hálózat energiahatékonyságát és a ügyféladatok adatvédelmi incidenseit is
jelentheti. A SASB szerinti iparági riportolás segít a vállalatnak a lényeges ESG területekre fókuszálni, valamint a fenntarthatósági erőfeszítéseit a vállalati
stratégia részévé tenni, amit a befektetők is értékelnek.

● Mi ez? A GHG protokoll egy globális szabvány az üvegházhatású gázok (ÜHG) vállalati szintű mérésére, jelentésére és menedzselésére. Azért hozták létre több mint két évtizede (a World Resources Institute és a WBCSD kezdeményezésére), hogy egységes módszertant biztosítson a szervezeteknek a saját szén-dioxid és egyéb ÜHG kibocsátásaik nyomon követésére. A protokoll világviszonylatban a legelterjedtebb útmutató a vállalati karbonlábnyom számításához, ezáltal biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát és átláthatóságát a különböző iparágak és országok között.

● Kinek szól és milyen kötelezettségekkel jár? A GHG protokollt világszerte vállalatok ezrei alkalmazzák – az energiaszektortól a pénzügyi intézményekig – hogy strukturáltan számolják ki és jelentsék ÜHG-kibocsátásaikat. Maga a protokoll önkéntes útmutató, azonban sok szabvány és szabályozás rá épül. Az EU CSRD/ESRS keretrendszer és a magyar ESG jogszabályok is megkövetelik a vállalatoktól ÜHG-kibocsátásaik közzétételét a protokoll logikája szerint. Ennek értelmében a jelentésekben fel kell tüntetni a Scope 1, 2, 3 kategóriájú kibocsátásokat – vagyis a közvetlen emissziókat, a vásárolt energia felhasználásából származó közvetett emissziókat, illetve az ellátási láncban és egyéb közvetett módon keletkező emissziókat. A magyar felügyeleti útmutatók is rögzítik, hogy az ÜHG-adatok számításához a GHG Protocol szabvány módszertanát kell alkalmazni, biztosítva az egységes értelmezést. Így bár a GHG protokoll nem egy önálló törvény, a megfeleléshez és jelentéstételhez gyakorlatilag elvárás annak használata számos iparágban.

● Gyakorlati előnyök: GHG protokoll szerinti karbonlábnyom-számítás mára a hazai vállalatok körében is bevett gyakorlat – legyen szó nagyvállalatokról vagy fenntarthatóságra törekvő KKV-król, egyre több cég méri fel éves kibocsátásait e standard alapján. A standardizált módszer használata növeli a jelentések hitelét és támogatja a partnerek és finanszírozók bizalmát, emellett segít a cégeknek azonosítani a fő kibocsátási forrásaikat és stratégiai csökkentési lehetőségeket. Magyar példa erre, hogy több hazai bank és nagyvállalat klímastratégiájában is a GHG protokoll szerinti adatszolgáltatás az alap – ez megkönnyíti számukra a ESG megfelelést (pl. a CSRD szerinti jelentésekhez szükséges ÜHG-adatok előállítását) és igazolja elkötelezettségüket a klímavédelmi célok iránt.

● Mi ez? Az EcoVadis egy nemzetközi üzleti fenntarthatósági értékelő
platform, amely pontozza és minősíti a vállalatok fenntarthatósági
teljesítményét. Egy online kérdőív és audit folyamat révén az EcoVadis szigorú
kritériumrendszer alapján értékeli, mennyire etikus, környezettudatos és
felelősségteljes egy cég működése. Az eredmény egy 0–100 pont közötti
EcoVadis pontszám, amely alapján a céget Bronz, Ezüst, Arany vagy Platina
minősítéssel díjazzák – ezek a legjobban teljesítő vállalatokat ismerik el (a
Platina minősítés a top ~1%-nak jár).

● Mit mér? Az EcoVadis értékelés négy fő témakörre terjed ki: Környezet,
Munkaügyi és emberi jogok, Etikus működés (üzleti etika) és Fenntartható beszerzés. Összesen kb. 21 kritérium (és ~221 adatpont) alapján vizsgálják
a céget, ideértve például a környezeti menedzsment rendszereket,
karbonlábnyomot, hulladékgazdálkodást; a munkavállalói jogokat és
munkakörülményeket; a korrupcióellenes szabályokat és megfelelést; valamint a
beszállítói lánc fenntarthatóságát. Az értékelést egy globális szakértői csapat
végzi egységes módszertan alapján, figyelembe véve nemzetközi standardokat (pl. UN Global Compact, GRI, ISO 26000 stb.). Az EcoVadis minősítést világszerte több tízezer vállalat használja arra, hogy bemutassa
fenntarthatósági teljesítményét üzleti partnereinek vagy épp megfeleljen
nagyvállalati vevői auditoknak.

● Hasznos információ: Egyre több nagyvállalat jelentkezik azzal a beszállítóinál, hogy EcoVadis minősítést kér azok fenntarthatósági célú átvilágítása kapcsán. Sok esetben ezt szerződéses kötelezettségként írják elő és/vagy például saját B-Corp minősítésük alátámasztásául használják fel. Ilyen megkeresésre a jövőben
nagyon sok magyarországi vállalkozás számíthat, kiemelten az exportra
dolgozók. Az EcoVadis minősítés kb. 6-8 hét az EcoVadis részéről, felkészülni rá
azonban jelentősen hosszabb idő a vállalat részéről, ezért érdemes proaktívan monitoringozni főleg a külföldi megrendelőinket, hogy küldenek-e a jövőben ilyen megkeresést. A Greenpact a teljes folyamatban támogatni tud, keress fel bennünket mihamarabb!

● Mi ez? A B Corp egy nemzetközi tanúsítás, amelyet a nonprofit B Lab
szervezet ad olyan vállalkozásoknak, amelyek kiemelkedő társadalmi és
környezeti teljesítményt, átláthatóságot és felelős vállalatirányítást mutatnak fel. A B Corp minősítés lényege, hogy igazolja: a cég nem csak a nyereségre koncentrál, hanem pozitív hatást gyakorol a társadalomra és a
környezetre is üzleti tevékenysége során. Ez a minősítés világszerte ismert és
elismert – több ezer vállalat (2023-ban már ~8000 cég) tartozik a B Corp
közösségébe, akik hisznek abban, hogy a üzlet lehet “a jó ügy szolgálatának”
eszköze.

● Hogyan működik? A B Corp tanúsítvány megszerzéséhez a vállalatnak át kell esnie a B Impact Assessment (B Hatásértékelés) nevű átfogó értékelésen. Ebben szigorú követelményeknek kell megfelelnie több területen: pl. környezetvédelem (üzleti működés környezeti lábnyoma és annak csökkentése), munkavállalói jólét és jogok (méltányos bérezés, jó
munkakörülmények), közösségi szerepvállalás (helyi közösségek
támogatása, jótékonykodás), valamint átlátható és etikus vállalatirányítás.
Legalább 80 pontot kell elérni a B Impact Assessment skáláján (max. 200
pontból) a tanúsításhoz. Továbbá a B Corp vállalatoknak vállalati alapító
okiratukban (vagy megfelelő jogi dokumentumban) is rögzíteniük kell, hogy a társadalmi és környezeti célokat a pénzügyi célokkal egyenrangúan kezelik
(bizonyos országokban ez Benefit Corporation jogi formaként ismert). A
minősítés megszerzése után a cégeknek évente jelenteniük kell az előrehaladást és ötévente újra minősíttetniük magukat, így biztosítva a folyamatos fejlődést.

● Hasznos információ: B Corp minősítés elismeri a vállalkozások erőfeszítéseit pl. a regeneratív mezőgazdaság támogatásában, a munkavállalói juttatások
terén, a fenntartható beszerzési gyakorlatokban és a helyi közösségek
támogatásában. Jelenleg Magyarországon csak néhány nagyvállalat büszkélkedhet B Corp minősítéssel. A B Corp cím birtokosai versenyelőnyre tehetnek szert: erősítik márkájuk hitelességét, vonzóak a fenntarthatóságra érzékeny fogyasztók és tehetséges munkavállalók számára, valamint könnyebben vonzzák a felelős befektetőket. Szolgáltatásunk támogatást nyújt a B Impact Assessment kitöltésében és a szükséges fejlesztések
azonosításában, hogy ambiciózus cégek is elindulhassanak a B Corp útján.

● Mi ez? A CDP egy globális jelentéstételi rendszer, ahol vállalatok (valamint városok, régiók) önkéntesen közzétehetik környezeti adataikat, különös tekintettel a klímaváltozásra, a vízgazdálkodásra és az erdőgazdálkodásra. A CDP minden évben kérdőíveket küld a cégeknek, amelyekben standardizált
formában számolhatnak be pl. az üvegházhatású gáz kibocsátásaikról,
klímakockázataik kezeléséről, vízhasználati adataikról stb. 2024-ben világszerte rekord számú, 22 700+ vállalat töltötte ki és nyújtotta be a CDP kérdőívet, amelyeket a CDP értékelt és pontozott. A CDP az egyik legszélesebb körben használt rendszer: a globális piaci tőkeérték jelentős részét lefedő vállalatok
vesznek részt benne, részben azért is, mert befektetők űzik ezt előre – több
száz nagy institutionális befektető kéri meg a portfólió cégeit az éves CDP
kitöltésére, valamint az SBTi is ajánlja.

● Hogyan működik az értékelés? A CDP a beadott válaszokat A-tól D-ig terjedő minősítéssel értékeli (A a legjobb, D a leggyengébb; az F jelzés pedig azt
jelenti, hogy a vállalat nem szolgáltatott adatot). A Climate Change (Klímaváltozás) kérdőívre kapott pontszám jelzi, mennyire kezeli jól a cég a klímakockázatait és kibocsátásait; külön Water Security (Vízbiztonság) és
Forests (Erdők) kérdőívek is vannak bizonyos ágazatoknak. A pontozás
figyelembe veszi a teljeskörű adatközlést, a célok meglétét, a
kibocsátáscsökkentési eredményeket, illetve a vállalat klímamenedzsmentjének minőségét. 2023-ban például a vállalatok mindössze ~2%-a ért el “A Listás” minősítést bármely kategóriában, vagyis a legmagasabb szintet – ezzel a CDP elég szigorú mércével ösztönzi a cégeket a fejlődésre. A CDP adatbázisát a befektetők és üzleti partnerek is használják: pl. egy beszállító kapcsán a megrendelő megnézheti, hogy van-e CDP pontszáma és az milyen, mielőtt hosszú távú szerződést kötne vele.

● Hasznos információ: Magyarországról is egyre több vállalat csatlakozik a CDP jelentéshez. Szolgáltatásunk keretében segítünk ügyfeleinknek a CDP riport
elkészítésében – az adatok összegyűjtésében, a kérdőívek szakszerű kitöltésében, valamint a pontszám javítását célzó intézkedések azonosításában (például ambiciózusabb célok kitűzésében vagy jobb adatrögzítési rendszerek bevezetésében). Így ügyfeleink javíthatják CDP besorolásukat, ami hozzájárul reputációjuk növeléséhez és akár olcsóbb finanszírozáshoz vagy új üzleti lehetőségekhez is vezethet a fenntarthatóságot előtérbe helyező piaci
környezetben.

● Mi ez? Az SBTi célja, hogy segítsen a vállalatoknak tudományosan megalapozott klímacélokat kitűzni. A “tudományos alapú” cél azt jelenti,
hogy a vállalat kibocsátáscsökkentési vállalásai összhangban vannak a
Párizsi Megállapodásban kitűzött céllal, miszerint a globális felmelegedést
1,5°C alatt kell tartani. Az SBTi keretében a cégek vállalják, hogy egy adott
időhorizonton (rövid távon 5-15 év, hosszú távon 2050-ig) x%-kal csökkentik
üvegházhatású gáz kibocsátásukat és ezt a tervet az SBTi szakemberei
függetlenül ellenőrzik és jóváhagyják.

● Hogyan működik? A folyamatban a vállalat először elköteleződik a Science
Based Targets mellett, majd kidolgozza a saját kibocsátáscsökkentési céljait
(Scope 1, 2 és opcionálisan Scope 3 kategóriákra is). Az SBTi különböző
ágazatspecifikus útmutatókat nyújt (pl. energiaipar, autóipar, élelmiszeripar
számára), hogy mi számít elegendő csökkentésnek. A cél lehet abszolút
emisszió-csökkentés (pl. -50% 2030-ig), vagy intenzitás alapú (pl. CO₂ per
tonna termék). A benyújtott célokat az SBTi szakértői kiértékelik és ha
megfelelnek a tudományos követelményeknek, jóváhagyják. A vállalat innentől használhatja az “SBTi-approved” státuszt és évente haladási jelentéseket készít. 2023-ra már világszerte több mint 4000 vállalat csatlakozott az SBTi-hez, ami
exponenciális növekedést mutat a klímaambíció terén. Az SBTi
szabályrendszere meglehetősen szigorú és elvárja a magas fenntarthatósági
fejlettséget, valamint széles adattartalmakat a vállalkozástól.

● Példa: Számos magyar nagyvállalat is elindult ezen az úton akik nyilvánosan
vállalták, hogy 2030-ig akár több 10%-al csökkentik saját kibocsátásaikat. Az
SBTi-célok kitűzése nem csak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem befektetői és üzleti előnyökkel is jár: a cég felkészül a szén-dioxid-korlátozásokra, jobb hitelminősítést érhet el és javítja reputációját a klímatudatos fogyasztók körében. Szolgáltatásunk támogatja a vállalatokat az SBTi folyamatban – a karbonlábnyom számításától a célkitűzések tervezéséig és a jóváhagyási dokumentáció összeállításáig.