Három csatorna, egy működési modell

Avagy hogyan kapcsolódik össze az ESG kötelezettség, az EcoVadis minősítés és az önkéntes VSME jelentés – és mit jelent mindez egy érintett vállalat feladatai szempontjából?

Bevezető

A vállalatvezetők számára ma a fenntarthatóság már nem külön témaként jelenik meg a mindennapi működésben, hanem egyszerre szabályozói megfelelési kérdés, értéklánc-követelmény és üzleti versenytényező.

A magyar ESG tv. megjelenésével sok érintett vállalkozásnál felgyorsultak a belső egyeztetések:

· mit kell kötelezően teljesíteni,

· hogyan érinti mindez a beszállítói láncot,

· milyen adatokra és alátámasztásokra, valamint auditokra lesz szükség és

· ki legyen mindennek a felelőse?

Ezzel párhuzamosan a piaci oldal sem lassít: egyre több nagyvállalat és nemzetközi partner kéri az EcoVadis minősítést vagy más fenntarthatósági fókuszú igazolást, miközben a VSME – bár önkéntes – egyre inkább kézenfekvő „közös nyelvvé” válik az értékláncban fenntartható működés bemutatására.

Saját tapasztalatunk alapján – több vállalatnál aktívan támogatva az ESG beszámolási és minősítési követelményeket, valamint fenntartható stratégia kialakítását – azt látjuk, hogy a piacon most egyszerre van jelen a nyomás és a bizonytalanság.

A vezetői kérdések mindenhol nagyon hasonlóak:

· Ugyanazt kérik ezek a keretrendszerek vagy mindegyiket külön projektként kell kezelni más-más adattartalommal?

· Hogyan lehet elkerülni a párhuzamos munkát?

· Mi az a minimum, ami biztosan kell és hol érdemes stratégiai megfontolásból többet vállalni?

· Ki legyen a felelőse a szervezetben: compliance, beszerzés, EHS, HR, pénzügy – vagy mindenki egyszerre?

Gyakori tapasztalat, hogy a szabályozói logika (ESG tv.), a vevői minősítési logika (EcoVadis) és az önkéntes riportálási logika (VSME) első ránézésre három külön világként jelenik meg, miközben a vállalati működés szintjén jelentős az átfedés.

Ezzel a cikkel abban szeretnénk támogatni a döntéshozókat, hogy stratégiai átlátást kapjanak: hogyan kapcsolódik egymáshoz a magyar ESG tv., az EcoVadis és a VSME, hol vannak a közös pontok, hol térnek el egymástól és hogyan érdemes mindezt egy integrált ESG fókuszú adatgyűjtési és működési modellbe rendezni.

Célunk, hogy mindez ne adminisztratív teherként, hanem vezethető, skálázható működési modellként jelenjen meg: egy olyan belső „motorral”, amely többféle külső elvárást is képes kiszolgálni – felesleges párhuzamok és kapkodó tűzoltás nélkül.

Miért tűnik három külön világnak – és miért érdemes mégis együtt kezelni?

ESG tv.: „a kötelező megfelelés” logikája

A magyar ESG tv. (2023. Évi CVIII. tv.) vállalatirányítási és kockázatkezelési szemléletet kér: felelősségeket, eljárásokat, átvilágítást, dokumentáltságot és ellenőrizhetőséget. Vezetői nézőpontból ez arról szól, hogy a fenntarthatósági témák beépülnek a vállalati működésbe és irányításba: ki dönt, ki felel, hogyan mérünk, hogyan ellenőrzünk és hogyan avatkozunk be súlyos hatás vagy kockázat esetén.

EcoVadis: „piaci/vevői belépő” logika

Az EcoVadis jellemzően vevői vagy anyavállalati elvárásból indul, mégis gyorsan rendszerszintű fejlesztéseket kényszerít ki még a kkv-k számára is. Bizonyíték- és pontszám-orientált: nem elég jót csinálni, azt következetesen, dokumentáltan és alátámásztott evidenciákkal kell bemutatni.

VSME: „önkéntes, de sztenderdizált adatnyelv”

A VSME önkéntes, mégis stratégiai eszköz lehet, különösen a beszállítói láncban. A gyakorlatban sok vállalat a széttartó adatkérések és definíciók miatt veszít időt. A VSME segít egységes szerkezetet és minimum adatcsomagot adni a skálázható értéklánc-kezeléshez.

A közös nevező: egy motor – három kimenet

A vállalati feladatlista nem háromszorosára nő, ha okosan építjük fel, hanem összerendeződik. A cél egy olyan integrált ESG fókuszú adatgyűjtési módszer, amely egy belső „motorral” képes többféle kimenetet kiszolgálni, annak érdekében, hogy megfeleljen a céged a szabályozói és a megrendelői elvárásoknak egyaránt.

Témakörönkénti feladattérkép

A feladatok és alátámasztások egységesítéséhez négy terület mentén érdemes struktúrát építeni. A logika mindenhol ugyanaz: mérni, irányítani, ellenőrizni és bizonyítani – úgy, hogy a kimenetek (ESG tv., EcoVadis, VSME) ugyanabból a forrásból készülhessenek.

1) Környezeti adatok (E-Enviroment)

Energia és CO₂, hulladék, víz, megfelelés: a fókusz az adatminőségen, a beavatkozási programokon és a compliance bizonyíthatóságán van.

2) Társadalmi (S-Social)

OHS, munkaügy, emberi jogok, képzés és DEI: a kockázatok és a reputáció kezelése a kulcs, különösen értékláncban.

3) Vállalatirányítási (G-Governance)

Etika, korrupcióellenesség, bejelentőrendszer, third-party risk és kontrollok: ez tartja össze a rendszert.

4) Kockázati megelőzési rendszer

Itt találkozik legerősebben a szabályozói és vevői elvárás. A kockázatalapú beszállítói szegmentálás.

Példa

Eset 1 – Gyártó beszállító: EcoVadis-nyomásból integrált működés

· Kiindulás: vevői EcoVadis elvárás, ad-hoc bizonyítékgyűjtés, széttartó felelősségek.

· Beavatkozás: evidenciák összegyűjtése + KPI-szótár + adatgazdák + vezetői értékelés

· Eredmény: kevesebb kapkodás, gyorsabb újraminősítés, javuló pontszám és tisztább felelősségek.

Eset 2 – Hazai nagyvállalat: VSME mint beszállítói adatnyelv

· Kiindulás: sok beszállító, sok eltérő adatkérés, alacsony adatminőség.

· Beavatkozás: kockázati szegmentálás + VSME-alapú minimum adatcsomag + onboarding és képzés.

· Eredmény: jobb adatminőség, kevesebb egyedi kérdőív, gyorsabb vezetői döntések.

Megfelelésből versenyelőny, de csak, ha jól építjük fel

A három keretrendszer együtt valójában ugyanarra mutat: a vállalat ESG-képességeinek intézményesítésére. A siker kulcsa nem a több munka, hanem a jobb struktúra: egy integrált operatív működési modell, amely auditálható, újrahasznosítható és skálázható. Egy motor, három kimenet – és egy olyan szervezet, amely ezt nem kampányként, hanem üzemszerűen működteti.

Összefoglaló

Végső soron a magyar ESG beszámoló, az EcoVadis és a VSME együtt nem három párhuzamos feladatlistát jelent, hanem egy közös szervezeti képesség kiépítésének különböző átvilágítási módjait. Nem három ESG-projektet kell futtatni, hanem egy integrált adatgyűjtési módszert kell felépíteni, amelyből három különböző formátumú kimenet készül: (1) ESG törvényi megfelelés, (2) EcoVadis minősítés, (3) VSME riport.

A vállalatvezetés számára ez azért stratégiai kérdés, mert a kockázatalapú értéklánc-kezelés, valamint az adatok és alátámasztások nemcsak a megfelelést teszi kiszámíthatóvá, hanem csökkenti a párhuzamos munkát, gyorsítja a vevői elvárások teljesítését és hosszabb távon versenyelőnyt is teremt. A következő lépés tehát nem újabb ad-hoc kampány, hanem a közös „motor” felépítése és üzemeltetése – mert ebből lesz fenntartható, auditálható és skálázható vállalati stratégia és működés.

Csabai Hajnalka