SBTi-minősítés 2026-ban: amit minden magyar vállalatnak tudnia kell a tudományos alapú célkitűzésekről
Ha 2026-ban azt kérdezi tőled egy multinacionális vevőd vagy befektetőd, hogy „mikor szerzed meg az SBTi-validálást?” – és te még nem tudod pontosan, mi ez a folyamat, mit kell hozzá mérni, és miért nem elég csak egy szép fenntarthatósági nyilatkozat –, akkor ez a cikk neked szól.
Az SBTi minősítés (Science Based Targets initiative – tudományos alapú célkitűzések validálása) az elmúlt két évben vált a globális ellátási láncok és a befektetői elvárások egyik legkonkrétabb mércéjévé. 2026 januárjáig több mint 10 000 vállalat – együtt a globális piaci kapitalizáció több mint 40 százalékát lefedve – szerzett validált célokat. Ez 40 százalékos ugrás egyetlen év alatt, és a növekedés Ázsiában a leggyorsabb: Japánban már több mint 2 000 validált cég működik.
A magyarországi és közép-európai ESG felelősöket két irányból szorítja egyre jobban ez a téma: felülről a CSRD és a magyar ESG-törvény révén, alulról pedig a globális ellátási láncban betöltött pozícióból.
Mi az SBTi, és miért nem elég a "csak úgy" kitűzött klímacél?
Az SBTi-t 2015-ben hozta létre a CDP, az ENSZ Globális Megállapodása (UNGC), a World Resources Institute (WRI) és a WWF, a We Mean Business Coalition pedig a kezdeményezés kampányának házigazdája. A kezdeményezés célja, hogy egységes, független, tudományos alapon validált keretet adjon a vállalati kibocsátáscsökkentési célkitűzéseknek.
A kulcsszó a független ellenőrzés (independent scrutiny). Sok vállalat hirdet belső net-zero ígéretet, de ezek mögött nincs kötelező módszertan, harmadik fél általi felülvizsgálat és nyilvános számonkérhetőség. Az SBTi ezt változtatja meg: ha a céljaidat validálják, az azt jelenti, hogy azok összhangban vannak a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os pályájával – nem csupán egyéni értelmezésben, hanem mérhetően és ellenőrizhetően.
A validált célokkal rendelkező vállalatok 91 százaléka pozitív üzleti hatásról számolt be az SBTi 2024-es felmérésében, 171 vállalat válaszai alapján. Az SBTi-t ma a befektetők, a szabályozók és a nagyvállalati vevők 'de facto' sztenderdként kezelik, és egyre több elvárásban hivatkoznak rá.
Scope 1, 2, 3 kibocsátások rendszere az SBTi-ban
Mielőtt rátérnénk a validálási folyamatra, fontos megérteni, milyen kibocsátásokat kell mérni és célokhoz kötni.
Scope 1 – Közvetlen kibocsátások: A vállalati határokon belül keletkeznek. Tipikus példák: saját flotta, üzemi kazánok, vegyipari folyamatok. Minden SBTincélban kötelező lefedni.
Scope 2 – Vásárolt energia kibocsátása: A megvett villamos energia, hő vagy gőz előállításával kapcsolatos kibocsátások. Szintén kötelező; a V2.0 tervezet már explicit Scope 2 célokat is megkövetel.
Scope 3 – Értéklánc-kibocsátások: A saját üzleti tevékenységeken kívüli kibocsátásokat fedi le – a szállítóidtól a vevőig, az üzleti utazásoktól a termékek felhasználási fázisáig. Ha a Scope 3 eléri a teljes kibocsátás 40 százalékát, már a near-term célban is kötelező lefedni. Net-zero célnál a Scope 3-ra legalább 90 százalékos lefedettség szükséges.
A legtöbb vállalatnál a Scope 3 adja az összkibocsátás döntő részét, gyakran a teljes lábnyom 70–90 százalékát. Ezért, ha egy cég csak a Scope 1 és 2 kibocsátásait méri, valójában a klímakockázatainak és csökkentési potenciáljának csak egy kisebb részét látja. Az SBTi éppen emiatt szűri ki azokat a net-zero nyilatkozatokat, amelyek a saját működés közvetlen kibocsátásaira fókuszálnak, de a teljes értéklánc hatásait figyelmen kívül hagyják.
Near-term vs. long-term célok: mi a különbség a két horizont között?
Az SBTi-keretrendszer két időhorizonton dolgozik, és ezek egymás kiegészítései, nem alternatívái.
Near-term (rövid távú) célok konkrét, 5–10 éves kötelezettséget rögzítenek. Egy 2026-ban benyújtott célnak körülbelül 2035-ig kell futnia – nem 2030-ig, ahogy sokan tévesen feltételezik. Az ambíciószintnek az 1,5 °C-os klímapályával kell összhangban lennie.
Long-term (net-zero) célok a 2050-es horizontot célozzák: legalább 90 százalékos kibocsátáscsökkentés minden scope-ra, a maradék kibocsátást pedig állandó karboneltávolítási megoldásokkal kell semlegesíteni. A net-zero cím elnyeréséhez tehát nem elég kompenzálni; ténylegesen csökkenteni kell.
A két célkitűzés egyidejű, egyetlen csomagban való benyújtása a leghatékonyabb út – ez az ajánlott módja a Corporate Net-Zero Standardnak való megfelelésnek.
|
Cél típusa |
Időhorizont |
Scope-lefedettség |
Ambíció |
|
Near-term |
5–10 év, például 2026–2035 |
Scope 1+2 kötelező; Scope 3, ha >40% |
1,5 °C-os pálya |
|
Long-term (net-zero) |
2050-ig |
Scope 1+2+3; Scope 3-ra ≥90% |
≥90% csökkentés + maradék eltávolítás |
|
SME egyszerűsített út |
5–10 év |
Scope 1+2; Scope 3 opcionális |
1,5 °C-os pálya |
Az SBTi validálási folyamat lépései és várható időkerete
Az SBTi-minősítés megszerzése nem egy egyszerű kérdőív kitöltése, hanem strukturált, több hónapos folyamat.
1. lépés – Elköteleződés (Commitment): A vállalat aláírja az SBTi-val az elköteleződési nyilatkozatot. Ettől a pillanattól 24 hónapon belül be kell nyújtani a validált célokat – ellenkező esetben a cég a *commitment expired* kategóriába kerül, ami reputációs kockázatot jelent.
2. lépés – GHG-leltár elkészítése: Teljes Scope 1 és 2 leltár szükséges, Scope 3 screening minden releváns kategóriára. Ez a legtöbb vállalatnál a leghosszabb és legköltségesebb szakasz.
3. lépés – Célok kidolgozása: A megfelelő módszertan kiválasztása – például Absolute Contraction Approach, azaz abszolút csökkentési megközelítés, vagy Sectoral Decarbonization Approach, azaz ágazati dekarbonizációs megközelítés –, majd a célok pénzügyileg és operacionálisan reális megszabása.
4. lépés – Benyújtás és validálás: Az SBTi Services Limited értékeli a célokat. A jelenlegi *Target Validation Service Offerings* V6.1 szerint a vállalati validációs eredmények jellemzően 40 munkanapon belül érkeznek a szolgáltatás kezdőnapjától számítva; pénzügyi intézményeknél az átfutási idő 60 nap, az SME-útvonalnál pedig nincs külön garantált validációs határidő. A pontos időkeretet mindig az aktuális szolgáltatási dokumentum alapján kell ellenőrizni. Mindkét útvonalon érvényes szabály, hogy a visszakérdezésekre gyorsan kell válaszolni az időkeret megőrzéséhez.
5. lépés – Publikálás és logóhasználat: Jóváhagyás után a vállalat neve és céljai megjelennek az SBTi nyilvános adatbázisában, a Target Dashboardon; az SBTi-logó kommunikációban és tenderdokumentumokban használható.
6. lépés – 5 éves kötelező felülvizsgálat: Az eredeti validálástól számított 5 évente újra kell validálni a célokat. Az első nagy felülvizsgálati hullám 2025-ben indult.
Kritikus változás: közeledik a V2.0 Standard
Az SBTi Corporate Net-Zero Standard V2.0-ról két nyilvános konzultáció zajlott: az első 2024-ben, a második 2025 novemberében és decemberében. A végleges szöveg 2026 második felében várható, és 2028. január 1-jétől lesz kötelező minden új célra. Akik 2027 végéig nyújtják be céljaikat, még a jelenlegi V1.3 alapján tehetik ezt – ez stratégiai ablak.
A 2024–2026-os módszertani változások
FLAG-szektor (Forest, Land and Agriculture): 2023 óta kötelező külön FLAG-célokat benyújtani az élelmiszer-termelés, élelmiszer-feldolgozás, kiskereskedelem, dohány és erdőgazdálkodás szektorban – és minden más vállalatnál, ahol a területhasználati kibocsátások a teljes lábnyom 20 százalékát meghaladják. A FLAG-validálás 7 500 USD kiegészítő díjjal jár. A FLAG Guidance V1.2 2026. március 19-én jelent meg: pontosította a no-deforestation kötelezettséget, és 2028 utáni új benyújtásoknál legkésőbb 2030. december 31-ig kell teljesülnie. Ez közvetlenül érinti a magyar élelmiszer- és mezőgazdasági vállalatokat.
Pénzügyi szektor: Az SBTi 2025 júliusában publikálta a Financial Institutions Net-Zero Standard V1.0-t. A korábbi Near-Term Criteria 2027 júliusáig párhuzamosan érvényben marad. Ha magyar banki vagy biztosítói ügyfeleid vannak, számíts arra, hogy hamarosan ők is SBTi-elvárásokat fogalmaznak meg feléd.
Absolute Contraction Approach (ACA) frissítés: Az SBTi 2026. április 29-én pontosította a számítási módszertant a konzisztencia és gyakorlati alkalmazhatóság érdekében. A net-zero ambíció szintje változatlan maradt, de az új módszertan a 2026–2027-ben célt kitűző vállalatok számára már releváns.
5 éves kötelező felülvizsgálat: A 2019–2020 körül validált célok mostanra beléptek a kötelező felülvizsgálati ciklusba. Azoknak a cégeknek, amelyek korábban validáltak, ma már nem elég a régi célokra hivatkozniuk: bizonyítaniuk kell, hogy céljaik továbbra is megfelelnek az aktuális SBTi-kritériumoknak.
Az SBTi és a magyarországi ESG szabályozás hogyan illeszkednek egymáshoz?
CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive): A CSRD 2024-ben lépett hatályba. Az SBTi-t kötelezőként nem írja elő, de az éghajlati célkitűzések hitelességéhez a Párizsi Megállapodással való összhang bizonyítása szükséges – amire az SBTi az egyik legismertebb, független validálási keret.
Magyar ESG-törvény (2023. évi CVIII. tv.): A magyar ESG-törvény 2024. január 1-jén lépett hatályba. A 2025. június 17-i módosítás, amely június 18-tól hatályos, jelentősen átírta a kötelezetti kört: ma körülbelül 110–120 magyarországi nagyvállalatot érinthet, amelyek két egymást követő üzleti évben legalább 90 milliárd Ft árbevételi és 500 fős munkavállalói küszöböt teljesítenek, és tevékenységük az ESG-törvény mellékletének TEÁOR-ágazatába tartozik.
A módosítás egyik legfontosabb gyakorlati következménye, hogy 2027. június 30-ig mikro-, kis- és középvállalkozásoktól ESG-adatszolgáltatás közvetlenül nem kérhető. A jogsértő szállítóval szembeni együttműködés felfüggesztési időtartam 3 hónapról 30 napra csökkent, és a kapcsolat teljes megszüntetése már nem kötelező.
CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive): A CSDDD 2024 júliusában lépett hatályba, de az Omnibus I csomag jelentősen átalakította az eredeti szabályozási pályát. Az alkalmazási határidők kitolódtak, a klímaátmeneti tervhez kapcsolódó végrehajtási kötelezettség enyhült, és a szankciós rendszer is változott: a korábbi, legalább 5 százalékos globális árbevétel-arányos maximumszint helyett az új irány legfeljebb 3 százalékos plafont rögzít, a bírságszámítás részleteihez pedig európai bizottsági iránymutatás készül.
SBTi vagy EcoVadis? A két rendszer nem ugyanaz
Az egyik leggyakoribb kérdés: „már van EcoVadis-minősítésünk, kell még az SBTi is?”
A rövid válasz: igen, mert a két rendszer különböző dolgot mér.
|
Szempont |
EcoVadis |
SBTi |
|
Fókusz |
Általános CSR/ESG-teljesítmény |
Éghajlati célok validálása |
|
Kimenet |
Pontszám + érem |
Igen/nem validálás |
|
Tipikus igénylő |
Ellátási lánc vevők |
Befektetők, szabályozók |
|
Időtáv |
Éves értékelés |
5–10 éves célhorizont |
Az összefüggés is fontos: az SBTi-validált éghajlati célok pozitívan befolyásolhatják az EcoVadis környezeti pontszámát. A két rendszer nem versenytárs, hanem kiegészítő – a legjobb cégek gyakran mindkettőt használják.
Miért ne vágj bele egyedül?
Az SBTi folyamat első pillantásra egyértelműnek tűnhet: mérj, tűzz ki célokat, nyújtsd be. A valóságban több ponton olyan technikai döntések és módszertani csapdák várnak, amelyek az előkészítési időt könnyen megduplázhatják.
A GHG-leltár minősége döntő. Ha a Scope 3 adatok hiányosak, vagy a kategorizálás nem felel meg a GHG Protocol Corporate Value Chain Standardnak, a validálási csapat visszaküldheti a dokumentációt – ez akár 2–3 hónapos késedelmet is okozhat.
A szektoriális útmutató alkalmazása nem triviális. Az élelmiszeripar, a pénzügyi szektor, az autóipar és a logisztika mind külön figyelmet igényel. Ha például a FLAG-kötelezettség fennállása fel sem merül belső szinten, az 7 500 USD pótdíj és hónapos csúszás formájában derülhet ki.
A V2.0-ra való átállás stratégiai döntés. Ma még a V1.3 alapján lehet validálni egészen 2027 végéig. Aki vár, 2028-tól szigorúbb kritériumokkal találja magát szembe.
Végül ott van egy könnyen átlátható, de gyakori jelenség: a CSRD megfeleléssel együtt épített SBTi folyamat sokkal drágább és lassabb lehet, ha a két munkafolyamat nincs összehangolva. A két rendszer adat- és módszertani átfedéseit – kettős lényegesség, Scope-számítás, transition plan – érdemes egyetlen keretben kezelni.
Így segít a Greenpact az SBTi folyamatban
A Greenpact akkreditált ESG tanácsadói csapata az SBTi folyamat teljes ívét lefedi – a kezdeti gap analízistől a validált cél nyilvántartásba kerüléséig.
Az SBTi folyamatot végigvisszük: a szektoriális besorolás és FLAG kötelezettség vizsgálatától a GHG-leltár elkészítésén vagy minőségi felülvizsgálatán át a near-term és net-zero célok kidolgozásáig. A benyújtási dokumentációt és az SBTi-val való kommunikációt is koordináljuk, miközben a célkitűzéseket a CSRD megfeleléssel és a magyar ESG törvény szerinti kötelezettségekkel egyetlen, integrált keretben hangoljuk össze.
Következő lépés? Díjmentes konzultáció!
Ha szeretnéd tudni, hol tart most a vállalkozás az SBTi-ban, kérj díjmentes konzultációt.
Az első megbeszélés 30 perces és kötelezettségmentes. Megmutatjuk, hogy ma hol tart a vállalatod, mi a 3–5 következő lépés, és hogyan illeszthető be az SBTi-folyamat a CSRD és a magyar ESG törvény szerinti kötelezettségeid közé.
---
*A cikkben szereplő adatok 2026 májusi állapotot tükröznek. Az SBTi-szabványok, validálási időkeretek és díjak változhatnak; a legfrissebb információkért látogass el a [sciencebasedtargets.org](https://sciencebasedtargets.org) és az [sbtiservices.com](https://sbtiservices.com) oldalakra. A magyar ESG-törvény aktuális szövege a [Nemzeti Jogszabálytárban](https://njt.hu) érhető el.*
Kapcsolatfelvétel
kapcsolat@greenpact.hu
+36 (70) 977 96 13
Budapest, Magyarország, 1111
+36 (70) 977 96 13
Budapest, Magyarország, 1111
