Skip to Content

Zöldpénzügyi szolgáltatások


Mérés: Klímakockázat-felmérés és NGFS-alapú stresszteszt

Megfelelés: MNB ajánlás, EU Taxonómia, SFDR és ESG tv. implementáció

Stratégia: Fenntartható pénzügyi termékek és portfólióhatás-mérés 


Free consultation


Felmérjük a kitettséget, beépítjük az ESG-szempontokat a meglévő kockázatkezelési keretrendszerekbe és felépítjük a fenntartható pénzügyi termékkínálatot úgy, hogy a megfelelés ne csak adminisztrációs feladat, hanem üzleti előny is legyen.

 

Mi a fenntartható pénzügy?

A fenntartható pénzügy egy közgazdasági irány, amely a tőkét olyan befektetések felé áramoltatja, melyek a hosszú távú társadalmi és környezeti értékteremtést a pénzügyi rendszerek gazdasági gyarapodásával összehangolják.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmények — bankok, biztosítók, alapkezelők, pénztárak — a hagyományos kockázati keretrendszereiket ESG-szempontokkal egészítik ki: fizikai és átállási klímakockázattal, társadalmi és governance tényezőkkel, valamint portfólióhatás-attribúcióval

A 2026-os szabályozói környezet — az MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás, az EU Taxonómia, az SFDR, a CSRD/ESRS és a magyar ESG-törvény — együttesen egy új működési minimumot definiál. Aki ezt időben és strukturáltan építi be, az nemcsak megfelelési oldalon, hanem üzletileg is stabilabb pozíciót ér el. 

A Greenpact pénzügyi szektorra specializált zöldpénzügyi tanácsadása három területet fed le egységes módszertannal: kockázat-integrációt, szabályozói megfelelést és fenntartható pénzügyi termékfejlesztést. Egy keretrendszer, amely a bank, a biztosító és az alapkezelő különböző elvárásait is kiszolgálja. 


Olvasd el blogcikkünket a témában

Neked szól?

A Greenpact zöldpénzügyi szolgáltatása elsősorban azoknak a pénzügyi intézményeknek hasznos, amelyek: 

bankként készülnek az MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás implementációjára, 
 biztosítóként eszközoldali vagy kárelszámolási klímastressztesztet építenek, 
 alapkezelőként vagy pénztárként SFDR cikk 6/8/9 megfelelést készítenek, 
 EU Taxonómia szerinti GAR-mérést vagy hitelportfólió-illesztést végeznek, 
 zöld kötvény vagy fenntarthatósági hitel kibocsátását, illetve külső hitelesítését tervezik, 
 kettős lényegességet és portfólióhatás-attribúciót akarnak felépíteni saját szervezetükben, 
 ICAAP/ILAAP keretrendszerükbe szeretnék integrálni az ESG-kockázatokat. 

Tipikus megrendelőink: 
hazai és regionális bankok, takarékszövetkezetek, biztosítók, alapkezelők, önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint zöld kötvény kibocsátását tervező vállalati kibocsátók.  

Mire kapsz tőlünk konkrét segítséget?

Hat egymással összefüggő szakterület — egy keretrendszerrel, egy tanácsadói csapattal.

Banki ESG kockázatkezelés

Az ESG-szempontok beépítése a meglévő hitelkockázati, működési és koncentrációs kockázati keretrendszerbe. Az MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás és az EBA ESG iránymutatás gyakorlati implementációja, ICAAP- és ILAAP-szintű integrációval.

 MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás teljes implementáció
 Hitelkockázat ESG-bővítése (fedezeti ingatlan, ügyfél-átállási kockázat)
 ICAAP/ILAAP-integráció és 3 védelmi vonal kialakítása

Bankoknak, takarékszövetkezeteknek, hitelintézeti jogosítványú befektetési szolgáltatóknak.

Biztosítói ESG és klímastresszteszt

Eszközoldali és kárelszámolási klímastresszteszt módszertan, Solvency II ESG-integráció, valamint a viszontbiztosítási kitettség újraárazási kockázatának felmérése. NGFS-szcenáriók biztosítói portfólióra fordítva.

 Eszközoldali klímastresszteszt (államkötvény-, részvény- és kötvényportfólió)
 Kárgyakoriság és kárnagyság klíma-bővítése (régió- és termékszintű árazás)
 Solvency II ORSA-folyamat ESG-integrálása

Élet- és nem-élet biztosítóknak, viszontbiztosítóknak.

SFDR megfelelés és alapbesorolás

SFDR cikk 6, 8 és 9 szerinti alapbesorolás módszertana, kötelező közzétételek és PAI (Principal Adverse Impact) mutatók kialakítása, valamint a DNSH (Do No Significant Harm) elv portfólióra vetítése.

 Alapbesorolás (cikk 6 / 8 / 9) — döntés-előkészítés és dokumentáció
 PAI mutatók kiépítése és éves közzététel
 DNSH-elemzés portfólióra, BAMOSZ-besorolás illesztése

Alapkezelőknek, önkéntes és kötelező nyugdíjpénztáraknak, vagyonkezelőknek.

Klímakockázat-modellezés (NGFS-alapú)

Fizikai és átállási klímakockázat-elemzés a négy NGFS-szcenárió (rendezett átállás, rendezetlen átállás, forró világ, megkésett átállás) mentén. Beragadt eszközök (stranded assets) azonosítása és pénzügyi kárhatás becslése.

 Fizikai kockázat: árvíz, aszály, tűzvész, hőség — fedezeti ingatlanra és ügyfélre
 Átállási kockázat: szabályozási, technológiai, piaci, reputációs csatornák
 NGFS-szcenárió kalibrálása magyar piacra

Bankoknak, biztosítóknak, alapkezelőknek, infrastruktúra-finanszírozóknak.

EU Taxonómia banki és vállalati megfelelés

Banki GAR (Green Asset Ratio) és BTAR számítás, vállalati Taxonómia-megfelelési vizsgálat, valamint a DNSH-elv és a technikai szűrési kritériumok alkalmazása hitelportfólióra és projektekre.

 GAR-számítás banki mérlegfőösszegre
 DNSH-vizsgálat és technikai szűrési kritériumok hitelportfólióra
 Esettanulmány: napelemes hitelportfólió Taxonómia-illesztése

Bankoknak, vállalati kibocsátóknak, projektfinanszírozóknak.

Zöld kötvény és fenntarthatósági hitel

Zöld és fenntarthatósági kötvény keretrendszer (ICMA Green Bond Principles) kialakítása, sustainability-linked loan (SLL) struktúra felépítése, valamint külső hitelesítés (second party opinion) támogatása.

 Zöld kötvény keretrendszer ICMA GBP/SBP szerint
 Sustainability-linked loan KPI- és SPT-struktúra
 Külső verifikáció előkészítés és kibocsátás utáni jelentéstétel

Kibocsátó vállalatoknak, önkormányzatoknak, fejlesztési intézményeknek.

Mik a leggyakoribb problémák a pénzügyi intézményeknél?

Tapasztalatunk szerint a fő probléma nem az, hogy nincs ESG-keretrendszer, hanem az, hogy a kockázatkezelés, a befektetési politika és a szabályozói közzététel három különböző logikával dolgozik — és a meglévő adatok nem illeszthetők össze.

 Szétszórt ESG-adatok a meglévő keretrendszerekben

A hitelkockázat, működési kockázat és piaci kockázat saját adatbázisokat használ, de az ESG-tényezők nincsenek hozzájuk feleltetve. A fedezeti ingatlan földrajzi koordinátája nincs összekapcsolva az árvízi kockázattal, az ügyfélszintű ágazati besorolás nincs az átállási kockázattal — és így az ESG-stresszteszt utólag mindig kompromisszum. 

 Az MNB 2/2026 implementáció kapkodás

Sok bank az ajánlás kihirdetése után kezdte el a tervezést. A 10 éves időtávú átállási tervek, az ICAAP/ILAAP-integráció és a háromszintű védelmi vonal kialakítása azonban nem fér be egy féléves projektbe — az MNB 2/2026 stratégiai szintű feladat. 

 SFDR cikk 8 vagy 9 — bizonytalan alapbesorolás

A piacon az alapok 4–5%-a SFDR cikk 9, mert a DNSH-megfelelés szigorú. Sok alapkezelő cikk 8-at jelez ki, miközben a portfólió valódi besorolása vitatható — ez 2026-ban már nem MNB-engedélyezési, hanem reputációs és greenwashing-kockázat. 

 Kettős lényegesség nincs hozzáigazítva pénzügyi intézményi sajátosságokhoz

A pénzügyi szektorban a legnagyobb hatás nem a saját működésből, hanem a portfólión keresztül, közvetetten — finanszírozott hatásokban — jelenik meg. A klasszikus, gyártói cég lényegességi módszertan ide nem alkalmazható; a hatás-attribúció külön szakértői módszert kíván. 

 Greenwashing-kockázat hiányzó bizonyítékokkal

Egy „zöld" termék vagy „SFDR cikk 8" besorolás akkor véd, ha mögötte dokumentált, verifikálható módszertan és bizonyítékok állnak. A „van adatunk" nem ugyanaz, mint a „bemutatható az audit bizonyítékunk" — és a 2026-os fogyasztóvédelmi és felügyeleti környezet ezt egyre szigorúbban kéri számon. 

Hogyan fogunk Neked és Veled dolgozni?

Először a céged kockázati profiljából és szabályozói érintettségéből indulunk ki — nem egy generikus ESG-sablonból. A bevezetés mindig az adott pénzügyi intézményi sajátosságokra szabva történik.



1

Kockázati érettség felmérése

Áttekintjük a meglévő kockázati keretrendszert, az ICAAP/ILAAP-, SFDR- vagy Solvency II-érettséget, és azonosítjuk az ESG-kapcsolódási pontokat.


2

Szabályozói térkép és prioritások

Eldöntjük, mely szabályozási réteg (MNB 2/2026, EU Taxonómia, SFDR, ESG tv.) érint mikor, és priorizáljuk a fejlesztési pontokat.


3

Modellezés és integráció

Beépítjük az ESG szempontokat a meglévő kockázati keretrendszerbe, kalibráljuk az NGFS-szcenáriókat és összegyűjtjük a bizonyítékokat.

4

Közzététel és továbblépés

Véglegesítjük a közzétételeket (SFDR, EU Taxonómia, MNB), felkészítünk a felügyeleti ellenőrzésre, és átadjuk az éves frissítés keretét.

Miket adunk át a folyamat során?


  • kockázati érettségi GAP-analízist a meglévő keretrendszerre, 

  • kalibrált NGFS szcenáriókat a portfólióra,

  • ICAAP/ILAAP- vagy ORSA-illesztett ESG-kockázati modullt,

  • SFDR, EU Taxonómia vagy MNB szerinti közzétételi sablonokat,

  • bizonyíték tárat minden közzétételi ponthoz, 

  • vezetői összefoglalót az igazgatóság és a felügyelő-bizottság számára,

  • 10 éves átállási tervet (MNB-elvárás szerint) mérföldkövekkel,

  • éves frissítési menetrendet a fenntartható működéshez.

Mélyebbre mennél? Olvass utána a háttérben álló módszertannak.

Három támogató téma, amelyet minden zöldpénzügyi projektünk háttérre épít.

NGFS szcenáriók

A négy klímaforgatókönyv — rendezett átállás, rendezetlen átállás, forró világ, megkésett átállás — gyakorlati alkalmazása banki és biztosítói portfólióra.



Olvasd el

Kettős lényegesség pénzügyi intézménynek

A pénzügyi és hatáslényegesség kettős vizsgálata, és miért nehezebb a pénzügyi szektorban — finanszírozott emisszió és portfólió-attribúció részletesen.

Olvasd el

Portfólió-hatásmérés (PCAF)

Finanszírozott emisszió számítása, hatás-attribúció heterogén portfólióra, valamint a hatás-előidézés és a hatás-hozzárendelés módszertani különbsége.

Olvasd el

    Gyakori kérdések


Ha hitelintézeti vagy hitelintézeti jogosítványú befektetési szolgáltatói tevékenységet végeztek, igen. Az ajánlás minden hazai bankra és nagyobb takarékszövetkezetre vonatkozik, és az ESG-kockázatok ICAAP/ILAAP-integrációját, 10 éves átállási tervet, valamint a három védelmi vonal kialakítását várja el. A díjmentes konzultáción megnézzük, milyen érettségi szinten vagytok és mi az első három lépés. 

A cikk 6 alapok a kockázati szinten veszik figyelembe a fenntarthatóságot, de nincs fenntarthatósági célkitűzésük. A cikk 8 alapok környezeti és társadalmi jellemzőket mozdítanak elő, és legalább egy ESG-faktort figyelembe vesznek. A cikk 9 alapok elsődleges célja a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt pozitív hatás — a teljes portfóliónak DNSH-megfelelőnek kell lennie. Európában az alapok kevesebb mint 5%-a cikk 9 besorolású. 

A klímastresszteszt nem önálló folyamat, hanem az ICAAP (tőkemegfelelési) és ILAAP (likviditási) keretrendszerek kiegészítése. Az NGFS-szcenáriók makrogazdasági paramétereit lefordítjuk hitelkockázati és piaci kockázati változókra, és integráljuk a meglévő stressztesztelési folyamatba — nem mellette, hanem benne. 

Három dolog. 
Egy: rugalmas, megrendelhető projektméret — nagy, közép- és kisbankoknak, takarékszövetkezeteknek, nagyobb és kisebb alapkezelőknek is működő ajánlatot tudunk adni. 
Kettő: pénzügyi szektor specifikus mély szakértelem.
Három: a meglévő kockázatkezelési, ESG- és EcoVadis-projektjeink miatt az ügyfeleinknél egységes szemléletet építünk fel — nem három különböző tanácsadó három. 

Egy pénzügyi intézménynél a legnagyobb környezeti és társadalmi hatás nem a saját működésből, hanem a finanszírozott vagy a portfólióban tartott eszközökön keresztül jelenik meg. A hatásmérés ezt számszerűsíti — például a PCAF (Partnership for Carbon Accounting Financials) módszertanával — és attribúciót ad: milyen részben hozza létre az adott pénzügyi intézmény a hatást, és milyen részben idézi elő. 

Három alappillér: keretrendszer (ICMA Green Bond Principles vagy Sustainability-Linked Bond Principles szerint), bevétel-felhasználási rendszer és nyomonkövetés, valamint külső verifikáció (second party opinion vagy assurance). A keretrendszer kidolgozása jellemzően 6–10 hét, és érdemes 4–6 hónappal a tervezett kibocsátás előtt elkezdeni. 

I would like to request a consultation

Zöldpénzügyi tanácsadásra van szükséged?

A díjmentes, 60 perces konzultáción át tudjuk nézni a céged kockázati profilját, a jelenleg érintő szabályozási rétegeket (MNB ajánlás, SFDR, EU Taxonómia, ESG tv.), és egy egyértelmű képet adunk arról, mi a következő három lépés a céged konkrét helyzetében.

We will get back to you within 1 business day.