Zöldpénzügyi szolgáltatások
Mérés: Klímakockázat felmérés és NGFS alapú stresszteszt
Megfelelés: MNB ajánlás, EU Taxonómia, SFDR és ESG tv. implementáció
Stratégia: Fenntartható pénzügyi termékek és portfólió-hatásmérés
Felmérjük a kitettséget, beépítjük az ESG szempontokat a meglévő kockázatkezelési keretrendszerekbe és felépítjük a fenntartható pénzügyi termékkínálatot úgy, hogy a megfelelés ne csak adminisztrációs feladat, hanem üzleti előny is legyen.
Mi a fenntartható pénzügy?
A fenntartható pénzügy egy közgazdasági irány, amely a tőkét olyan befektetések felé áramoltatja, melyek a hosszú távú társadalmi és környezeti értékteremtést a pénzügyi rendszerek gazdasági gyarapodásával összehangolják.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmények — bankok, biztosítók, alapkezelők, pénztárak — a hagyományos kockázati keretrendszereiket ESG szempontokkal egészítik ki: fizikai és átállási klímakockázattal, társadalmi és governance tényezőkkel, valamint portfólióhatás attribúcióval.
A 2026-os szabályozói környezet — az MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás, az EU Taxonómia, az SFDR, a CSRD/ESRS és a magyar ESG-törvény — együttesen egy új működési minimumot definiál. Aki ezt időben és strukturáltan építi be, az nemcsak megfelelési oldalon, hanem üzletileg is stabilabb pozíciót ér el.
A Greenpact pénzügyi szektorra specializált zöldpénzügyi tanácsadása három területet fed le egységes módszertannal: kockázat-integrációt, szabályozói megfelelést és fenntartható pénzügyi termékfejlesztést. Egy keretrendszer, amely a bank, a biztosító és az alapkezelő különböző elvárásait is kiszolgálja.
Olvasd el blogcikkünket a témában
Neked szól?
A Greenpact zöldpénzügyi szolgáltatása elsősorban azoknak a pénzügyi intézményeknek hasznos, amelyek:
bankként készülnek az MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás implementációjára,
biztosítóként eszközoldali vagy kárelszámolási klímastressztesztet építenek,
alapkezelőként vagy pénztárként SFDR cikk 6/8/9 megfelelést készítenek,
EU Taxonómia szerinti GAR mérést vagy hitelportfólió illesztést végeznek,
zöld kötvény vagy fenntarthatósági hitel kibocsátását, illetve külső hitelesítését tervezik,
kettős lényegességet és portfólióhatás-attribúciót akarnak felépíteni saját szervezetükben,
ICAAP/ILAAP keretrendszerükbe szeretnék integrálni az ESG kockázatokat.
Tipikus megrendelőink:
hazai és regionális bankok, takarékszövetkezetek, biztosítók, alapkezelők, önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint zöld kötvény kibocsátását tervező vállalati kibocsátók.
Mire kapsz tőlünk konkrét segítséget?
Hat egymással összefüggő szakterület — egy keretrendszerrel, egy tanácsadói csapattal.
Banki ESG kockázatkezelés
Az ESG-szempontok beépítése a meglévő hitelkockázati, működési és koncentrációs kockázati keretrendszerbe. Az MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás és az EBA ESG iránymutatás gyakorlati implementációja, ICAAP- és ILAAP-szintű integrációval.
MNB 2/2026. (III.6.) ajánlás teljes implementáció
Hitelkockázat ESG-bővítése (fedezeti ingatlan, ügyfél-átállási kockázat)
ICAAP/ILAAP integráció és 3 védelmi vonal kialakítása
Bankoknak, takarékszövetkezeteknek, hitelintézeti jogosítványú befektetési szolgáltatóknak.
Biztosítói ESG és klímastresszteszt
Eszközoldali és kárelszámolási klímastresszteszt módszertan, Solvency II ESG-integráció, valamint a viszontbiztosítási kitettség újraárazási kockázatának felmérése. NGFS-szcenáriók biztosítói portfólióra fordítva.
Eszközoldali klímastresszteszt (államkötvény-, részvény- és kötvényportfólió)
Kárgyakoriság és kárnagyság bővítése (régió- és termékszintű árazás)
Solvency II ORSA-folyamat ESG. integrációja
Élet- és nem-élet biztosítóknak, viszontbiztosítóknak.
SFDR megfelelés és alapbesorolás
SFDR cikk 6, 8 és 9 szerinti alapbesorolás módszertana, kötelező közzétételek és PAI (Principal Adverse Impact) mutatók kialakítása, valamint a DNSH (Do No Significant Harm) elv portfólióra vetítése.
Alapbesorolás (cikk 6 / 8 / 9) — döntés előkészítés és dokumentáció
PAI mutatók kiépítése és éves közzététel
DNSH-elemzés portfólióra, BAMOSZ besorolás illesztése
Alapkezelőknek, önkéntes és kötelező nyugdíjpénztáraknak, vagyonkezelőknek.
Klímakockázat-modellezés (NGFS-alapú)
Fizikai és átállási klímakockázat-elemzés a négy NGFS-szcenárió (rendezett átállás, rendezetlen átállás, forró világ, megkésett átállás) mentén. Beragadt eszközök (stranded assets) azonosítása és pénzügyi kárhatás becslése.
Fizikai kockázat: árvíz, aszály, tűzvész, hőség — fedezeti ingatlanra és ügyfélre
Átállási kockázat: szabályozási, technológiai, piaci, reputációs csatornák
NGFS szcenárió kalibrálása magyar piacra
Bankoknak, biztosítóknak, alapkezelőknek, infrastruktúra-finanszírozóknak.
EU Taxonómia banki és vállalati megfelelés
Banki GAR (Green Asset Ratio) és BTAR számítás, vállalati Taxonómia megfelelési vizsgálat, valamint a DNSH elv és a technikai szűrési kritériumok alkalmazása hitelportfólióra és projektekre.
GAR számítás banki mérlegfőösszegre
DNSH vizsgálat és technikai szűrési kritériumok hitelportfólióra
Esettanulmány: napelemes hitelportfólió Taxonómia illesztése
Bankoknak, vállalati kibocsátóknak, projektfinanszírozóknak.
Zöld kötvény és fenntarthatósági hitel
Zöld és fenntarthatósági kötvény keretrendszer (ICMA Green Bond Principles) kialakítása, sustainability-linked loan (SLL) struktúra felépítése, valamint külső hitelesítés (second party opinion) támogatása.
Zöld kötvény keretrendszer ICMA GBP/SBP szerint
Sustainability linked loan KPI és SPT struktúra
Külső verifikáció előkészítés és kibocsátás utáni jelentéstétel
Kibocsátó vállalatoknak, önkormányzatoknak, fejlesztési intézményeknek.
Mik a leggyakoribb problémák a pénzügyi intézményeknél?
Tapasztalatunk szerint a fő probléma nem az, hogy nincs ESG-keretrendszer, hanem az, hogy a kockázatkezelés, a befektetési politika és a szabályozói közzététel három különböző logikával dolgozik — és a meglévő adatok nem illeszthetők össze.
Szétszórt ESG adatok a meglévő keretrendszerekben
A hitelkockázat, működési kockázat és piaci kockázat saját adatbázisokat használ, de az ESG-tényezők nincsenek hozzájuk feleltetve. A fedezeti ingatlan földrajzi koordinátája nincs összekapcsolva az árvízi kockázattal, az ügyfélszintű ágazati besorolás nincs az átállási kockázattal — és így az ESG-stresszteszt utólag mindig kompromisszum.
Az MNB 2/2026 implementáció kapkodás
Sok bank az ajánlás kihirdetése után kezdte el a tervezést. A 10 éves időtávú átállási tervek, az ICAAP/ILAAP integráció és a háromszintű védelmi vonal kialakítása azonban nem fér be egy féléves projektbe — az MNB 2/2026 stratégiai szintű feladat.
SFDR cikk 8 vagy 9 — bizonytalan alapbesorolás
A piacon az alapok 4–5%-a SFDR cikk 9, mert a DNSH-megfelelés szigorú. Sok alapkezelő cikk 8-at jelez ki, miközben a portfólió valódi besorolása vitatható — ez 2026-ban már nem MNB-engedélyezési, hanem reputációs és greenwashing kockázat.
Kettős lényegesség nincs hozzáigazítva pénzügyi intézményi sajátosságokhoz
A pénzügyi szektorban a legnagyobb hatás nem a saját működésből, hanem a portfólión keresztül, közvetetten — finanszírozott hatásokban — jelenik meg. A klasszikus, gyártói cég lényegességi módszertan ide nem alkalmazható; a hatás-attribúció külön szakértői módszert kíván.
Greenwashing-kockázat hiányzó bizonyítékokkal
Egy „zöld" termék vagy „SFDR cikk 8" besorolás akkor véd, ha mögötte dokumentált, verifikálható módszertan és bizonyítékok állnak. A „van adatunk" nem ugyanaz, mint a „bemutatható az audit bizonyítékunk" — és a 2026-os fogyasztóvédelmi és felügyeleti környezet ezt egyre szigorúbban kéri számon.
Hogyan fogunk Neked és Veled dolgozni?
Először a céged kockázati profiljából és szabályozói érintettségéből indulunk ki — nem egy generikus ESG sablonból. A bevezetés mindig az adott pénzügyi intézményi sajátosságokra szabva történik.
1
Kockázati érettség felmérése
Áttekintjük a meglévő kockázati keretrendszert, az ICAAP/ILAAP-, SFDR- vagy Solvency II-érettséget, és azonosítjuk a kapcsolódási pontokat.
2
Szabályozói térkép és prioritások
Eldöntjük, mely szabályozási réteg (MNB 2/2026, EU Taxonómia, SFDR, ESG tv.) érint mikor, és priorizáljuk a fejlesztési pontokat.
3
Modellezés és integráció
Beépítjük az ESG szempontokat a meglévő kockázati keretrendszerbe, kalibráljuk az NGFS-szcenáriókat és összegyűjtjük a bizonyítékokat.
4
Közzététel és továbblépés
Véglegesítjük a közzétételeket (SFDR, EU Taxonómia, MNB), felkészítünk a felügyeleti ellenőrzésre, és átadjuk az éves frissítés keretét.
Miket adunk át a folyamat során?
kockázati érettségi GAP analízist a meglévő keretrendszerre,
kalibrált NGFS szcenáriókat a portfólióra,
ICAAP/ILAAP vagy ORSA-illesztett ESG-kockázati modullt,
SFDR, EU Taxonómia vagy MNB szerinti közzétételi sablonokat,
bizonyíték tárat minden közzétételi ponthoz,
vezetői összefoglalót az igazgatóság és a felügyelő bizottság számára,
10 éves átállási tervet (MNB elvárás szerint) mérföldkövekkel,
éves frissítési menetrendet a fenntartható működéshez.
Mélyebbre mennél? Olvass utána a háttérben álló módszertannak.
Három támogató téma, amelyet minden zöldpénzügyi projektünk háttérre épít.
NGFS szcenáriók
A négy klímaforgatókönyv — rendezett átállás, rendezetlen átállás, "forró világ", megkésett átállás — gyakorlati alkalmazása banki és biztosítói portfólióra.
Olvasd el
Kettős lényegesség pénzügyi intézménynek
A pénzügyi és hatáslényegesség kettős vizsgálata, és miért nehezebb a pénzügyi szektorban — finanszírozott emisszió és portfólió attribúció részletesen.
Olvasd el
Portfólió hatásmérés (PCAF)
Finanszírozott emisszió számítása, hatás attribúció heterogén portfólióra, valamint a hatás előidézés és a hatás hozzárendelés módszertani különbsége.
Olvasd el
Gyakori kérdések
Ha hitelintézeti vagy hitelintézeti jogosítványú befektetési szolgáltatói tevékenységet végeztek, igen. Az ajánlás minden hazai bankra és nagyobb takarékszövetkezetre vonatkozik, és az ESG-kockázatok ICAAP/ILAAP-integrációját, 10 éves átállási tervet, valamint a három védelmi vonal kialakítását várja el. A díjmentes konzultáción megnézzük, milyen érettségi szinten vagytok és mi az első három lépés.
A cikk 6 alapok a kockázati szinten veszik figyelembe a fenntarthatóságot, de nincs fenntarthatósági célkitűzésük. A cikk 8 alapok környezeti és társadalmi jellemzőket mozdítanak elő, és legalább egy ESG faktort figyelembe vesznek. A cikk 9 alapok elsődleges célja a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt pozitív hatás — a teljes portfóliónak DNSH megfelelőnek kell lennie. Európában az alapok kevesebb mint 5%-a cikk 9 besorolású.
A klímastresszteszt nem önálló folyamat, hanem az ICAAP (tőkemegfelelési) és ILAAP (likviditási) keretrendszerek kiegészítése. Az NGFS-szcenáriók makrogazdasági paramétereit lefordítjuk hitelkockázati és piaci kockázati változókra, és integráljuk a meglévő stressztesztelési folyamatba — nem mellette, hanem benne.
Három dolog.
Egy: rugalmas, megrendelhető projektméret — nagy, közép- és kisbankoknak, takarékszövetkezeteknek, nagyobb és kisebb alapkezelőknek is működő ajánlatot tudunk adni.
Kettő: pénzügyi szektor specifikus mély szakértelem.
Három: a meglévő kockázatkezelési, ESG- és EcoVadis-projektjeink miatt az ügyfeleinknél egységes szemléletet építünk fel — nem három különböző tanácsadó három.
Egy pénzügyi intézménynél a legnagyobb környezeti és társadalmi hatás nem a saját működésből, hanem a finanszírozott vagy a portfólióban tartott eszközökön keresztül jelenik meg. A hatásmérés ezt számszerűsíti — például a PCAF (Partnership for Carbon Accounting Financials) módszertanával — és attribúciót ad: milyen részben hozza létre az adott pénzügyi intézmény a hatást, és milyen részben idézi elő.
Három alappillér: keretrendszer (ICMA Green Bond Principles vagy Sustainability-Linked Bond Principles szerint), bevétel felhasználási keretrendszer és nyomonkövetés, valamint külső verifikáció (second party opinion vagy assurance). A keretrendszer kidolgozása jellemzően 6–10 hét, és érdemes 4–6 hónappal a tervezett kibocsátás előtt elkezdeni.
Zöldpénzügyi tanácsadásra van szükséged?
A díjmentes, 60 perces konzultáción át tudjuk nézni a céged kockázati profilját, a jelenleg érintő szabályozási rétegeket (MNB ajánlás, SFDR, EU Taxonómia, ESG tv.), és egy egyértelmű képet adunk arról, mi a következő három lépés a céged konkrét helyzetében.
1 munkanapon belül visszajelzünk.
