Kihagyás és továbblépés a tartalomhoz

Karbonlábnyom számítás 


Felkészítés: Felkészítünk az ÜHG leltár elkészítésére

Javítás: Az adatgyűjtés és belső folyamatokat a helyükre igazítjuk

Számítás: A kész leltár alapján kiszámítjuk a Scope 1-2 és 3 lábnyomot 


Díjmentes konzultáció


Scope 1, 2 és 3 – átlátható, dokumentált és auditra felkészített ÜHG-leltár

 

Mi a karbonlábnyom számítás és mi alapján készül?  

A vállalati karbonlábnyom (Corporate Carbon Footprint, CCF) azt mutatja meg, hogy a vállalat egy adott időszakban – jellemzően egy üzleti évben – mennyi üvegházhatású gázt bocsátott ki összesen, közvetlen és közvetett módon. A számítás globális szabványa a Greenhouse Gas Protocol (GHG Protocol), amely három kibocsátási kategóriát különböztet meg.

  • Scope 1 – saját, közvetlen kibocsátás: kazán, céges jármű, üzemi folyamatok.
  • Scope 2 – vásárolt energia miatti közvetett kibocsátás: elektromos áram, távhő. 
  • Scope 3 – az összes többi értéklánc-kibocsátás: beszállítók, logisztika, üzleti utak, eladott termékek használata, hulladékkezelés stb. Ez teszi ki tipikusan a CO2 lábnyom 70–90%-át. 

A számítás eredménye tonna CO2 egyenértékben (tCO2e) jelenik meg. Ez az alap a CSRD/ESRS E1 (klíma) közzétételekhez, az SBTi célokhoz, a zöld finanszírozáshoz, a banki ESG adatkérésekhez, a VSME jelentéshez és a nagyvállalati Scope 3 adatszolgáltatási igényekhez.

 


Olvasd el kapcsolódó blogcikkünket  

Kinek szól? 

CSRD/ESRS kötelezett vállalatoknak, ahol az éghajlat (E1) fejezet kötelező adatai között szerepel a ÜHG-leltár.
 Cégeknek, amelyek SBTi célt határoznak meg, vagy készíteni terveznek.
 Vállalkozások, amelyek elkötelezettek a saját kibocsátásuk csökkentése mellett.
 Beszállítóknak, akiket nagyvállalati vevőjük Scope 3 adatkérése érint.
 Vállalkozásoknak, amelyek MNB zöld tőkekedvezmény-programhoz vagy SLL/SLB kibocsátáshoz közelítenek, ahol az ESG adatminőség feltétel.
 Kis és Középvállalkozásoknak akik fenntarthatósági jelentést készítenek.
 Vállalkozásoknak akiknek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a saját kibocsátásaikról.

Tipikus problémák 


 Scope 3 nélkül nem teljes a kép

Sok vállalat leáll Scope 1 és 2 után – és ezzel a lábnyom 70–90%-át kihagyja. A Scope 3 ugyan nehezebb, de nem lehetetlen: proxi adatok, iparági emisszió faktorok és célzott beszállítói kérdőívek kombinációjával elkészíthető. 

 Módszertani következetlenség

Kibocsátási faktorok forrása, bázisév, szervezeti határ – ha ezeket nem rögzítik írásban a számítás elején, a következő évben újra el kell dönteni, és az évek közötti összehasonlíthatóság hiányában nehéz bizonyítani az etikus működést.

Nem auditálható dokumentáció 

Egy Excel táblázat nem bizonyíték. Módszertani leírás, feltételezési napló és számítási nyomvonal nélkül a könyvvizsgáló nem tud érdemi bizonyossági véleményt adni. 

Hogyan fogunk Neked és Veled dolgozni?

Először megismerjük a vállalkozás működését és azt nézzük meg, hogy a vállalat jelenlegi működéséből és dokumentációjából mi használható, mi hiányzik, és mire érdemes fókuszálni.



1

Szervezeti és operatív határ meghatározása.



2

Adatgyűjtési sablonok és kérdőívek kiküldése

belső feleknek és a kulcs beszállítóknak.


3

Scope 1 és 2 számítása elsődleges adatokból

– location-based és market-based Scope 2 külön is.



4

Scope 3 kategóriák relevancia-szűrése

(15 kategóriából általában 4–8 lényeges), majd számítás.


5

Hot-spot elemzés

hol keletkezik a kibocsátás fő része, és hol van reális csökkentési lehetőség.

6

Riport-csomag összeállítása

CSRD, SBTi, ESG-adatszolgáltatás vagy zöldpénzügyi célra.

Miket adunk át a folyamat során?


  • Teljes ÜHG-leltárt Scope 1-2-3 lebontásban, kibocsátási kategóriánként.

  • Módszertani szabályzatot és feltételezési naplót – auditálható formában.

  • Hot-spot elemzést és priorizált csökkentési javaslatlistát.

  • Riport-ready összefoglalót CSRD, ESG, SBTi vagy banki adatszolgáltatási formátumban.


   Gyakori kérdések


A location-based az adott hálózati átlag kibocsátási tényezővel számol. A market-based a vállalat tényleges áramvásárlási döntéseit veszi figyelembe – például zöldáram-tanúsítvány (GEC/REGO) vagy PPA esetén alacsonyabb értéket ad. A GHG Protocol mindkét eredmény közlését javasolja. 

Mert az értékláncban keletkező kibocsátás a teljes lábnyom 70–90%-a. CSRD E1, SBTi és sok nagyvállalati vevői kérés explicit Scope 3-at vár. Elhagyása egyrészt hiányos képet ad, másrészt kötelezettségsértés lehet.

Egy átfogó Scope 1-2-3 elemzés első alkalommal 6–10 hét. A második évtől, ha a folyamat és a sablonok adottak, 3–4 hét.  

A Science Based Targets initiative tudományosan validált klímacélokat ad – a Párizsi Megállapodással összhangban. Ma már számos nagyvállalati vevő és hitelező előnyben részesíti az SBTi célállítással rendelkező partnereket a hitelesség miatt.

CSRD esetén a könyvvizsgálói bizonyosság kiterjedhet a klimaadatokra is. SBTi-hoz az alap leltár validálása elvárt. Önkéntes felhasználásnál is növeli a hitelességet.

A Net Zero (SBTi definíció szerint) szigorú, tudományosan megalapozott kibocsátáscsökkentést jelent, majd minimális maradék kibocsátás tartós eltávolítását. A 'karbonsemleges' jellemzően offset-alapú – kevésbé szigorú, és egyre több szabályozó aggályosan tekint rá. 

Konzultációt kérek

Kérj dímentes konzultációt!

A díjmentes konzultáción át tudjuk nézni, hogy a jelenlegi helyzet alapján mi lehet a reális cél és milyen ütemezéssel érdemes elindulni.


1 munkanapon belül visszajelzünk.