Mi a karbonlábnyom-számítás és mi alapján végzik?
A vállalati karbonlábnyom (Corporate Carbon Footprint, CCF) azt mutatja meg, hogy a vállalat egy adott időszakban – jellemzően egy üzleti évben – mennyi üvegházhatású gázt bocsátott ki összesen, közvetlen és közvetett módon. A számítás globális szabványa a Greenhouse Gas Protocol (GHG Protocol), amely három kibocsátási kategóriát különböztet meg.
- Scope 1 – saját, közvetlen kibocsátás: kazán, céges jármű, üzemi folyamatok.
- Scope 2 – vásárolt energia miatti közvetett kibocsátás: elektromos áram, távhő.
- Scope 3 – az összes többi értéklánc-kibocsátás: beszállítók, logisztika, üzleti utak, eladott termékek használata, hulladékkezelés stb. Ez teszi ki tipikusan a vállalati lábnyom 70–90%-át.
A számítás eredménye tonna CO2-egyenértékben (tCO2e) jelenik meg. Ez az alap a CSRD/ESRS E1 (klíma) közzétételekhez, az SBTi-célokhoz, a zöld finanszírozáshoz, a banki ESG-adatkérésekhez és a nagyvállalati Scope 3 adatszolgáltatási igényekhez.
Kinek szól?
CSRD/ESRS kötelezett vállalatoknak, ahol az éghajlat (E1) fejezet kötelező adatai között szerepel a ÜHG-leltár.
Cégeknek, amelyek SBTi célt határoznak meg, vagy készíteni terveznek.
Vállalkozások, amelyek elkötelezettek a saját kibocsátásuk csökkentése mellett.
Beszállítóknak, akiket nagyvállalati vevőjük Scope 3 adatkérése érint.
Vállalkozásoknak, amelyek MNB zöld tőkekedvezmény-programhoz vagy SLL/SLB kibocsátáshoz közelítenek, ahol az ESG adatminőség feltétel.
Kis és Középvállalkozásoknak akik fenntarthatósági jelentést készítenek.
Vállalkozásoknak akiknek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a saját kibocsátásaikról.

Tipikus problémák
Scope 3 nélkül nem teljes a kép
Sok vállalat leáll Scope 1 és 2 után – és ezzel a lábnyom 70–90%-át kihagyja. A Scope 3 ugyan nehezebb, de nem lehetetlen: proxi adatok, iparági emisszió-faktorok és célzott beszállítói kérdőívek kombinációjával elkészíthető.
Módszertani következetlenség
Kibocsátási faktorok forrása, bázisév, szervezeti határ – ha ezeket nem rögzítik írásban a számítás elején, a következő évben újra el kell dönteni, és az évek közötti összehasonlíthatóság hiányában nehéz bizonyítani az etikus működést.
Nem auditálható dokumentáció
Egy Excel-táblázat nem bizonyíték. Módszertani leírás, feltételezési napló és számítási nyomvonal nélkül a könyvvizsgáló nem tud érdemi bizonyossági véleményt adni.
Hogyan fogunk Neked és Veled dolgozni?
First, we will get to know the operation of the business and examine what can be used from the company's current operations and documentation, what is missing, and what should be focused on.
1
Szervezeti és operatív határ meghatározása.
2
Adatgyűjtési sablonok és kérdőívek kiküldése
belső feleknek és a kulcs beszállítóknak.
3
Scope 1 és 2 számítása elsődleges adatokból
– location-based és market-based Scope 2 külön is.
4
Scope 3 kategóriák relevancia-szűrése
(15 kategóriából általában 4–8 lényeges), majd számítás.
5
Hot-spot elemzés
hol keletkezik a kibocsátás fő része, és hol van reális csökkentési lehetőség.
6
Riport-csomag összeállítása
CSRD, SBTi, ESG-adatszolgáltatás vagy zöldpénzügyi célra.
Miket adunk át a folyamat során?
Teljes ÜHG-leltárt Scope 1-2-3 lebontásban, kibocsátási kategóriánként.
Módszertani szabályzatot és feltételezési naplót – auditálható formában.
Hot-spot elemzést és prioritizált csökkentési javaslatlistát.
Riport-ready összefoglalót CSRD, ESG, SBTi vagy banki adatszolgáltatási formátumban.
Gyakori kérdések
A location-based az adott hálózati átlag-kibocsátási tényezővel számol. A market-based a vállalat tényleges áramvásárlási döntéseit veszi figyelembe – például zöldáram-tanúsítvány (GEC/REGO) vagy PPA esetén alacsonyabb értéket ad. A GHG Protocol mindkét eredmény közlését javasolja.
Mert az értéklánc-kibocsátás a teljes lábnyom 70–90%-a. CSRD E1, SBTi és sok nagyvállalati vevői kérés explicit Scope 3-at vár. Elhagyása egyrészt hiányos képet ad, másrészt kötelezettségsértés lehet.
Egy átfogó Scope 1-2-3 elemzés első alkalommal 6–10 hét. A második évtől, ha a folyamat és a sablonok adottak, 3–4 hét.
CSRD esetén a könyvvizsgálói bizonyosság kiterjedhet a klimaadatokra is. SBTi-hoz az alap-leltár validálása elvárt. Önkéntes felhasználásnál is növeli a hitelességet.
A Net Zero (SBTi-definíció szerint) szigorú, tudományosan megalapozott kibocsátáscsökkentést jelent, majd minimális maradék-kibocsátás tartós eltávolítását. A 'karbonsemleges' jellemzően offset-alapú – kevésbé szigorú, és egyre több szabályozó aggályosan tekint rá.

Kérj dímentes konzultációt!
In a free consultation, we can review what the realistic goal might be based on the current situation and what schedule is advisable to start.
We will get back to you within 1 business day.