Skip to Content

Kettős lényegességi elemzés


Feltérképezés: Összegyűjtjük az üzleti modellhez és az értéklánchoz kötődő fenntarthatósági témákat.

Értékelés: Vezetői interjúkkal és érintetti kérdőívekkel mérjük a hatások, kockázatok és lehetőségek súlyát.

Eredmény: Auditálható lényegességi mátrix, ami megadja a fenntarthatósági jelentés gerincét.


Díjmentes konzultáció

Kettős lényegességi elemzés folyamata
Lényeges fenntarthatósági témák azonosítása

Egy auditálható lényegességi mátrix, ami pontosan megmutatja, mely ESRS témák lényegesek a vállalatodnak.


Mi a kettős lényegességi elemzés, és miért ez a jelentés alapja?

A kettős lényegességi elemzés azt határozza meg, mely fenntarthatósági témák lényegesek a vállalatod számára, két nézőpontból egyszerre. A hatás lényegesség azt méri, milyen hatással van a céged a környezetre és a társadalomra. A pénzügyi lényegesség azt, hogy az adott téma hogyan érinti a vállalat eredményét és értékét. Egy téma akkor lényeges, ha bármelyik küszöböt eléri.

Az ESRS szerint ez a vizsgálat adja a teljes fenntarthatósági jelentés alapját: a kettős lényegességi elemzés dönti el, mely témákról és adatpontokról kell beszámolnod. Az egyszerűsített ESRS a kötelező adatpontok számát mintegy 61%-kal csökkentette, így még inkább a lényegességi elemzésen múlik, pontosan mi tartozik a jelentésedbe.

Egy auditálható kettős lényegességi elemzés három elemen áll egyszerre:

  • módszertan (EFRAG IG 1 szerinti folyamat, dokumentált küszöbökkel),
  • érintetti bevonás (vezetői interjúk és érintetti kérdőívek a hatások és kockázatok súlyozására),
  • nyomon követhetőség (minden döntés visszavezethető a forrásig, a könyvvizsgáló számára is).

A pontos lényegességi elemzés teszi a jelentés közzétételeit hitelessé, és pontosan ezt vizsgálja a könyvvizsgáló is a korlátozott bizonyosságú hitelesítés során.


Olvasd el kapcsolódó blogcikkünket

Kinek szól?

Cégeknek, amelyek a CSRD hatálya alá tartoznak (1000+ fő és 450 millió eurót meghaladó árbevétel), és a jelentés előtt el kell végezniük a kettős lényegességi elemzést.


Vállalatoknak, amelyek 2027-től az egyszerűsített ESRS szerint jelentenek, és most akarják megalapozni a lényegességi folyamatot.


Cégeknek, amelyek korábban már készítettek lényegességi elemzést, és auditálható, frissített változatra van szükségük.


Önkéntesen jelentő vállalatoknak, amelyek a VSME vagy a befektetői és nagyvállalati partneri elvárások miatt megbízható lényegességi alapot keresnek.

Tipikus problémák a lényegességi elemzésnél

Tipikus problémák


A témák kiválasztása megérzésen alapul

Küszöbök és pontozás nélkül a lényeges témák listája megalapozatlan. Az EFRAG IG 1 dokumentált, visszavezethető folyamatot vár el, és a könyvvizsgáló a lényegességi elemzés módszertanát is vizsgálja.

Az érintetti bevonás kimarad vagy formális marad

Az ESRS elvárja az érintettek tényleges bevonását. Néhány legördülő kérdőív kevés ehhez: a vezetői interjúk és a célzott érintetti felmérés adják a hatások és kockázatok súlyozásának alapját.

A lényegesség elszakad a jelentéstől és a stratégiától

Ha az elemzés különálló prezentáció marad, a közzétételek és a célok megalapozása elszakad a tényleges lényeges témáktól. A lényegességi mátrix a jelentés és a célrendszer kiindulópontja.

Hogyan fogunk Neked és Veled dolgozni?

Először megismerjük a vállalkozás működését és az értékláncot, és azt nézzük meg, mely fenntarthatósági témák relevánsak, hol vannak a tényleges hatások, és kiket érdemes bevonni az értékelésbe.



1

Kontextus és értéklánc feltérképezése

az üzleti modell, a tevékenységek és az értéklánc áttekintése.



2

Lehetséges témák azonosítása

az ESRS témalista és az iparági kontextus alapján a hatások, kockázatok és lehetőségek összegyűjtése.


3

Érintettek bevonása

vezetői interjúk és érintetti kérdőívek a témák súlyozására.



4

Hatás és pénzügyi lényegesség pontozása

küszöbök meghatározása, az IRO-k értékelése mindkét nézőpontból.


5

Lényegességi mátrix és dokumentáció

a lényeges témák vizuális megjelenítése, a módszertan auditálható rögzítése.


6

Becsatlakozás a jelentésbe és a stratégiába

az eredmények bekötése az ESRS 2 IRO-1 és IRO-2 közzétételekbe.

Kettős lényegességi elemzés átadott eredményei

Miket adunk át a folyamat során?


  • Kettős lényegességi elemzés dokumentációját: módszertan, küszöbök, az IRO-k értékelése, visszavezethető forrásokkal.

  • Lényegességi mátrixot a lényeges témák vizuális megjelenítésével és az érintetti súlyozással.

  • Az ESRS 2 IRO-1 és IRO-2 közzétételekhez illeszkedő összefoglalót, valamint a következő lépések (jelentés, stratégia) priorizált listáját.


Gyakori kérdések


Igen. Az egyszerűsítés a jelentés terjedelmét csökkentette, a kettős lényegesség viszont a CSRD szerint továbbra is kötelező a hatály alá tartozó cégeknek. Ez dönti el, mely témákról kell egyáltalán beszámolnod, így a folyamat központi eleme maradt.

A hatás lényegesség a céged környezetre és társadalomra gyakorolt hatását méri. A pénzügyi lényegesség azt, hogy az adott téma hogyan érinti a vállalat eredményét és értékét. Egy téma akkor lényeges, ha bármelyik nézőpontból eléri a küszöböt.

Az EFRAG IG 1 (Materiality Assessment) iránymutatás szerint: kontextus-feltérképezés, az IRO-k azonosítása, pontozás dokumentált küszöbökkel, majd a lényegességi mátrix és az auditálható dokumentáció. Így az eredmény megáll a könyvvizsgáló előtt is.

Jellemzően 4–8 hét, az értéklánc összetettségétől és az érintetti bevonás mélységétől függően. A vezetői interjúk és az érintetti felmérés ütemezése befolyásolja leginkább a határidőt.

Az egyszerűsített ESRS szerint jelentős változás hiányában elegendő a meglévő elemzés felülvizsgálata. Teljes újrafuttatás új tevékenység, felvásárlás vagy lényeges piaci változás esetén indokolt.

Lényegességi mátrix

Kérj díjmentes konzultációt!

Ügyfélkapcsolati munkatársaink mindent megtesznek azért, hogy a leghamarabb megkapj minden szükséges információt, amely a folyamat elindításához kell.


1 munkanapon belül visszajelzünk.