Kihagyás és továbblépés a tartalomhoz

Dekarbonizációs stratégia


Kiindulás: Áttekintjük a meglévő karbonlábny számítást, valamint a kibocsátási pontokat Scope 1-2-3 bontásban.

Cél: Tudományos alapú, határidős kibocsátáscsökkentési célokat tűzünk ki.

Útiterv: Csökkentési intézkedéseket priorizálunk, ütemtervvel és beruházási becsléssel.


Díjmentes konzultáció

Dekarbonizációs stratégia és klímacélok
Kibocsátáscsökkentési útiterv

Tudományos alapon meghatározott klímacél, egy végrehajtható roadmap, ami intézkedésekké és beruházási döntésekké válik.


Mi a dekarbonizációs stratégia, és miért ez képezi a klímacélok valódi alapját?

A dekarbonizációs stratégia a vállalat kibocsátáscsökkentési útját tervezi meg a jelenlegi karbonlábnyomtól a konkrét célokig és az azokhoz vezető intézkedésekig. A Science Based Targets initiative (SBTi) a kibocsátás forrásánál történő csökkentést helyezi előre.

Az útmutatás a közvetlen, forrásnál történő csökkentésre helyezi a hangsúlyt a semlegesítés vagy az ellentételezés helyett. Az üzleti modell szempontjából kritikus tevékenységeket a Scope 3-ban is mérni és kezelni kell.

Egy működő dekarbonizációs stratégia három pillérre épül:

  • tudományos cél (1,5 °C-hoz igazított, határidőhöz rendelt kibocsátáscsökkentés),
  • intézkedési portfólió (a csökkentési lépések hatás és költség szerinti rangsora),
  • beruházási terv (a megvalósítás ütemezése és erőforrásigénye).

A célkitűzés a meglévő karbonlábnyom adatra épül, a végrehajtás pedig a CapEx döntésekbe és a teljesítménymérésbe integrálódik be.


Kinek szól?

Azoknak a cégeknek, amelyeknek már van karbonlábnyom számításuk, és a céloktól a végrehajtásig akarnak eljutni.


Vállalatoknak, amelyek tudományos alapú (SBTi) célt tűznének ki, és ehhez intézkedési tervet keresnek.


Nagyvállalati beszállítóknak, amelyektől a partnereik konkrét kibocsátáscsökkentést várnak.


Cégeknek, amelyek a klímacéljaikat a beruházási és pénzügyi tervükbe akarják beépíteni.

Tipikus problémák a dekarbonizációnál

Tipikus problémák


A célt nem követi intézkedés

A „karbonsemleges 2050-re” önmagában nem terv. A célhoz hatás és költség szerint rangsorolt intézkedési és ütemterv kell, amelyet meg is kell valósítani.

A Scope 3 kimarad

A kibocsátás nagy része gyakran az értékláncban jelentkezik. Az üzletileg kritikus tevékenységeket a Scope 3-ban is kezelni kell.

A terv nem köthető a beruházásokhoz

Ha a csökkentési lépések nem jelennek meg a CapEx döntésekben, a stratégia könnyen elinflálódik. Az ütemtervhez pedig felelős és erőforrás is tartozik.

Hogyan fogunk Neked és Veled dolgozni?

Először a meglévő karbonlábnyom adatait és a kibocsátási pontokat nézzük át, és azt mérjük fel, hol érhető el a legnagyobb csökkentés.



1

Kiindulási kibocsátás áttekintése

a Scope 1-2-3 számítás és az adatok minőségének ellenőrzése.



2

Célállítás tudományos alapon

1,5 °C-hoz igazított, határidős célok meghatározása.


3

Csökkentési lehetőségek feltárása

intézkedések azonosítása a működésben és az értékláncban.



4

Intézkedések rangsorolása

hatás és költség szerinti priorizálás, valamint az azonnali, a középtávú és a hosszú távú intézkedések meghatározása.


5

Roadmap és beruházási becslés

mérföldkövek, erőforrásigény, és felelősök kijelölése.


6

Beépítés a működésbe és a riportokba

a célok integrálása a CapEx döntésekbe és a teljesítménymérésbe.

Dekarbonizációs stratégia eredményei

Miket adunk át a folyamat során?


  • Dekarbonizációs stratégiai dokumentumot: kiindulási kibocsátás, célok, intézkedési terv.

  • A csökkentési intézkedések rangsorolt listáját hatás és költség szerint, ütemtervvel.

  • Beruházási becslést és a teljesítménymérési keretet a célok nyomon követéséhez.


Gyakori kérdések


A karbonlábnyom számítás méri a kibocsátást, a dekarbonizációs stratégia pedig megtervezi a csökkentést. Célokat, intézkedéseket és ütemtervet ad hozzá.

Nem feltétel, de a Science Based Targets initiative ad nemzetközileg elismert, tudományos keretet a célokhoz, és gyakran előrevetíti a későbbi elvárásokat is.

Igen, ahol az üzleti modell szempontjából releváns. A kibocsátás jelentős része sokszor az értékláncban keletkezik.

Jellemzően 8–14 hét, a kibocsátási adatok minőségétől és az értéklánc összetettségétől függően.

A tudományos alapú megközelítés a forrásnál történő csökkentést helyezi előre; az eltávolítás a maradék kibocsátásra marad, a hosszú távú célok elérése után.

Dekarbonizációs útiterv

Kérj díjmentes konzultációt!

Ügyfélkapcsolati munkatársaink mindent megtesznek azért, hogy a leghamarabb megkapj minden szükséges információt, amely a folyamat elindításához kell.


1 munkanapon belül visszajelzünk.